Timothy Zahn klasszikus Thrawn-trilógiája, majd azt követően a Bővített Univerzum egyik legikonikusabb karaktere Mara Jade. Marát manapság kissé ellentmondásosan ítéli meg a rajongói társadalom, van aki a kánonba követeli, míg más nem lát benne többet mint egy „dögös vörös”, a Legendák letűnt alakja. Most, hogy Dave Filoni készülő filmjében, s a Mandoverzum sorozataiban folyamatosan visszanyúl Zahn klasszikusához, újra és újra felröppennek pletykák, illetve teóriák Mara Jade esetleges kanonizálásáról. E pletykáknak egyelőre semmi hitelt sem adhatunk, de érdemes eljátszanunk a gondolattal, hogy van-e hely Mara Jade számára Star Wars megújuló kánonában!

Kicsoda Mara Jade?

Mara Jade Skywalker egyike azon számos Star Wars karakternek, akinek megismeréséhez nem elég képeket nézegetni az interneten, vagy éppen találomra rábökni a Wookieepedia szócikkének bizonyos részeire. Nem, Mara Jade – ahogy a Legendák legtöbb karakterének – megismeréséhez több kell, valami olyasmi, amire mindenkit bátran pártolok: olvasni. Méghozzá sok-sok regényt elolvasni, melyek egy jelentős része nem is elérhető magyar nyelven. Én sem olvastam el (korántsem) az összes Mara Jade-et tartalmazó regényt, de  a téma aktualitása okán bátorkodom mégis egy rövid összefoglalást nyújtani Mara Jade történetéről.

A könyvek lapjain megelevenedő Mara a korunk filmjein, regényein már-már unalomig ismert „erős nő” archetípus egyik megtestesítője, méghozzá egy olyan erős nőé, aki akarva-akaratlanul egy hasonlóan erős és öntudatos férfi mellé sodródik. Az egyik ilyen férfi Mara életében nem más, mint Sheev Palpatine császár, a Birodalom ura, aki tanítványként, ügynökként képezte ki a Császár Kezévé, illetve fülévé és szemévé. A másik pedig természetesen Luke Skywalker, a legnagyobb hős, a Jedi Rend újjáépítője. 

Mara Palpatine szolgálatában egyrészt az inkvizítorok archetípusa volt, az erőérzékeny ügynök, másrészet viszont – mint azt a Hűség és a Válaszutak regényében láthatjuk – amolyan birodalmi „belső ellenőr” is, aki móresre tanítja a hatalommal visszaélő (pl. sikkasztó, árulással kacérkodó) birodalmi csinovnyikokat. Mara több mint inkvizítor, inkább amolyan galaktikus James Bond, aki különféle álruhákkal, személyazonosságokkal operálva férkőzik be még a leggyakvóbb hadurak vagy épp maffiafőnökök belső körébe is, hogy végrehajtsa a küldetését. Mara emellett speciális kapcsolatban is állt uralkodójával, az Erő révén a galaxisban bárhol képes volt meghallani hangját és parancsait. Így hát nem meglepő, hogy Luke Skywalker levadászását is parancsba kapta, aminek folytán a Tatuinon – táncosnőnek álcázva – Jabba palotájába is jelen volt, amikor Luke felkereste a hutt gengsztert, csak épp a Khetannára nem sikerült feljutni.

Mara élete azonban fenekestől felfordult a második Halálcsillag felrobbanásokor, mentora halálakor. Utolsó, nem teljesített küldetése – Luke Skywalker kiiktatása –, és az ifjú jedi iránti bosszúérzet is ott lebegett szemei előtt, amikor csatlakozott Talon Karrde csempész és információüzér szervezetéhez, s tehetsége és ügyessége révén hamarosan Karrde jobbkezévé lépett elő. Mara azonban hamarosan kénytelen személyesen is összetalálkozott Luke-kal, akit akármennyire is meg akart ölni, s akivel akármilyen goromba is volt, valahogy mégis mellette kötött ki segítőként és szövetségesként. Megmentette Leiát és újszülött gyermekeit egy birodalmi kommandótól, segített Luke-nak kitörni az őrült C'baoth befolyása alól, s a waylandi Tantiss-hegy mélyén Skywalker oldalán küzdött meg az elborult elméjú jedi klónnal. Ekkor szabadult fel Palpatine kegyetlen utolsó parancsa alól, azzal, hogy végzett Luke Skywalkerrel, pontosabban Luuke Skywalkerrel, C'baoth kegyetlen teremtményével. 

Az ifjú korát Palpatine szolgálatában leélő Mara szabadságra, önállóságra vágyott, ezért is kötött ki Karrde és a csempészek mellett, s ezért is óckodott attól, hogy elkötelezze magát Luke jediakadémiája mellett. A Caamas krízis alatt azonban Mara és Luke még inkább összemelegedtek, miközben felfedezték Thrawn titkát és a Thrawn Keze erődöt, s nem szándékosan, de elpusztították a főadmirális klónját is. Mara és Luke között szerelem szövődött, amiből házasság lett, s Mara vált azzá a mankóvá, ami reményt és erőt adott Skywalkernek. Korábban megfogalmazott véleményem szerint Mara Jade volt az, aki visszatartotta a Legendák Luke Skywalkerét attól, hogy olyan legyen, mint Az utolsó jedik remetéje. A VIII. epizód tökéletesen megmutatta, hogy mi lett Luke Skywalkerből Mara Jade nélkül. Mara azonban több, mint Mrs. Skywalker. Mentora lett a Solo-gyereknek – különösen Jainának és Anakinnak –, s kitartásáról tett tanúbizonyságot, amikor bátran felvette a harcot az életét fenyegető yuzhaan vong betegséggel is. Mara egy újabb oldalát ismerhettük meg e betegségből kigyógyulva, amikor megtudta, hogy gyeremeket vár. Kathy Tyers Balance Point regénye remekül megmutatja félelmet, aggodalmait, és azt az eltökéltséget, ahogy kiállt születendő gyermeke melett, s Ben Skywalker világrajöttét követően is anyatigrisként védelmezte gyermekét egy háborúban terhes időben. Mara Jade nem volt feddhetetlen hős jedi, néha talán hideg volt és racionális, olykor cinikus, de gyakorlatiassága, éles esze és tettre készsége nagy segítségére vált a galaxisnak. Fia épségén aggódva igyekezett levadászni a sith Lumiyát, illetve megküzdött a sötét oldalra átált unokaöccsével, Jacen Solóval, Darth Caedusszal. Mara párbajban felül is múlta Jacent, aki azonban Mara anyai érzéseit kihasználva egy illúzióval megzavarta és meggyilkolta nagynénjét.

Hogyan integrálhatják Mara Jade-et a kánonba?

A legnagyobb akadály Mara történetének kánonba emelésével szemben, hogy a zárótrilógia alapján Luke Skywalker nem nősült meg, s nem született gyereke. De Mara Jade csak Luke Skywalker felesége és gyermeke anyja volt? Nem, s történetének egyéb elemei könnyedén beilleszthetők a mai kánonba is. Az inkvizítorok fontos elemei lettek a kánonnak, közöttük Mara Jade is megférne, sőt egy Andor stílusú kémsztoriban a Császár kezét, „őfelsége titkos ügynökét” is könnyedén bevezethetnék, valószínűleg jobban is állna egy ilyen sztori Marának, mint egy +1 inkvizítor karakter. Egy ilyen erőérzékeny birodalmi ügynök létét újabban már pedzegették a kánonban, Mara története teljesen beleillik. Akár Filoni filmjében is felbukkanhat ilyen minőségben.

Szintén könnyű integrálni a csempész Mara alakját, akár Talon Karrde-dal és szervezetével együtt. A Kardde-féle információüzérek fájón hiányoznak még mindig a kánonból, s itt az ideje újra jobban elmerülni a Star Wars alvilágának sokszínűségében (ezért is örvendetes az Outlaws játék). 

Sőt, azt sem vetném el, hogy Marát, mint Luke Skywalker szerelmét, vagy feleségét is be lehetne hozni a kánonba. Luke VI. és VIII. közötti történetének még mindig csak a felszínét kapargatta a kánon, sőt a kánonkönyveket és képregényeket félig-meddig zárójelbe is tehetjük, úgy tűnik, hogy az egységes kánonrendszer részben marketinglufi volt, s a filmek, sorozatok felülírhatják ezeket. Filoni pedig sokkalta jobban kötődik a Bővített Univerzum történeteihez, hogy csak úgy figyelmenkívül hagyja a legfontosabb karaktereit, elemeit; szívesen merít belőlük és vezeti vissza őket jogos helyükre a Star Wars történetfolyamában. Ha pedig ebből indulunk ki, – bár magam kedvelem Luke cölibátusának ötletét – Luke kedvesének még igen is lehet helye a történetben. Lehet még Luke tanítványa, társa, élete nagy szerelme! Kylo Ren, a szegény ember Jacen Solója, pedig akár ugyanúgy is végezhet Marával a kánonban is, ahogy Jacen tette ezt a Legendákban. Egy ilyen gyilkosság, egy ilyen trauma, sőt csak egy ezzel kapcsolatos látomás, még sokkal megalapozottabbá is tenné Luke meghasonlását, reményvesztését. 

A lehetőség tehát adott, a kreatív szakember is megvan, a kérdés csupán a szándék.