Május 4-én érkezett meg a Disney+-ra a Látomások második évada mellett az általam nagyon várt Fiatal Jedik kalandjai is. Miután végigküzdöttem magamat a sorozat epizódjain, kijelenthetem hogy ekkorát még nem csalódtam kánon Star Wars produktumban a Disney égisze alatt (nem számolva azt a pillanatot, amikor Jaxxon ismét a kánon része lett). De vajon mi miatt jutottam erre a véleményre? Valószínűleg a legtöbben rávágnák, hogy biztos azért nem tetszett, mert gyerekműsor, gyerekeknek szól és felnőtt fejjel nem érti a néző, nem szórakoztatja. Általánosságban véve valószínűleg igaz lenne ez, de én nagyon szeretem a gyereksorozatokat (Galaxy of Creatures, Galactic Pals, Jedi Temple Challenge) és sajnos az a meglátásom, hogy ezekhez képest is gyengére sikerült ez a sorozat.

Ahogy a cím sugallja a sorozat hosszabb-rövidebb epizódokban végigköveti három padawan és pilóta barátjuk történeteit és kalandozásaikat. Kai Brightstar jeditanonc, Lys Solay, pantorai jeditanonc és Nubs, egy pooba tanonc mindenféle kalandokban vesznek részt a Tenoo bolygón található Jedi Templomban, melyek alatt gyakran kisegíti őket fiatal pilóta barátjuk, Nash Durango, és droidja, RJ-38.  Ez a felütés egy gyereksorozathoz illeszkedő, van hősies kisfiú, kedves, illetve nagymenő kislány, egy szórakoztató szőrmók; a mesterük, Zia Zaldor Zanna is egy megértő mester és felnőtt szereplő, sőt néha Yoda mester is feltűnik, a kalandok pedig változatosak és tanulságosak. Felnőttebb szemmel nézve, izgalmas, hogy A Köztársaság Fénykora idején játszódik, változatos fajokkal van tele és nagyon szép az animáció. Számomra ennek ellenére már az első epizódnál elindult a lejtmenet.

Ha a shortokat nem vesszük figyelembe a legelső epizódban megismerkedünk a főszereplőkkel, főbb jellemzőikkel és a sorozat hangulatát. Az utóbbi időben a legtöbb tartalmat eredeti nyelven fogyasztom, de ennél kipróbáltam a szinkront, ami szerintem teljesen rendben van. A padawanok hangjai kedvesek (bár Nubbs hangját meghagyták Dee Bradley Bakernek), a mesterek régi motorosok a szinkronizálásban, Yoda mester hangja például, ahogy az utóbbi években mindig, most is Szacsvay László. Annyi negatívum szól a szinkron ellen, hogy azzal, hogy Nubbs hangját meghagyták eredetiben, sokáig nem tűnik fel, hogy a pooba egyébként törve, de beszéli a galaktikus közöst.

A kezdeti pozitív érzésem az első epizód felénél lankadni kezdett, amikor megjelent a sorozat fő antagonistája, Taborr Val Dorn és bandája, EB-3 droid, illetve a gamorri kislány, Pord. Kublop Srings lakói, úgy fest, rettegnek ezektől a rettenetes kalózoktól, a latero chefet, Hapot már többször kirabolták például. Ezért is kéri a jedik segítségét, hogy riasszák el ezt a félelmetes ellenfelet, és meg van lepődve, hogy csak padawanok érkeznek. Természetesen megmentik a napot én pedig azon gondolkodtam az epizód alatt, hogy rengeteg felnőtt volt akár abban az étteremben is, amit kiraboltak, és gyakorlatilag senki nem csinált semmit két nagyjából 10 évessel, akiket egy kisebb dobozba is könnyű szerrel be tudtak volna zárni, lefogni, vagy egyéb módokon megfékezni és hagyták, hogy zaklassák ezek az effektíve gyerekek, mind az éttermet, mind a várost és lakóit. A kommunikáció a padawanok és a „kalózok” között természetesen gyermeteg, viszont pozitívum, hogy hatékonyan elbánnak a társasággal és a párbaj is látványos. Egy kisebb üldözés után aztán végül a rabolt dolgokat visszaszerzik a jedik és a városlakók nagyon keményen beállnak mögéjük Taborral szemben, mintha bármit tettek volna egyáltalán ellene.

Későbbi epizódokban aztán körvonalazódni látszik, hogy Taborr igazából még annál is komolytalanabb, mint először lehetett gondolni. Egy szánalmas, megfelelési kényszeres, önző kis idióta, akit a kalózok maguk között sem vesznek komolyan és egyáltalán nem kezelnek kalózként. Kiröhögik, mikor hatalmas rablás után zsákmányolt magokat akart eladni és nagyon csúnyán néznek rá, miközben lealázzák, hogy milyen béna kalóz, amikor a jedik beárulják, hogy öregektől lopott gyümölcsöt. Valahogy az az érzésem vele kapcsolatban, hogy ha folytatni akarják a sorozatot, akkor később csatlakozni fog a Nihilhez (akik ekkor kezdenek el Marchion Ro alatt abba a hatékony szervezetbe rendeződni), amitől indokoltan retteg mindenki, és ehhez próbáltak meg megágyazni, de így egyelőre komolytalan lett az egész. Ha a Nihilt teljesen kihagyják a jövőjéből, akkor még értelmetlenebb szegény karakter.

Az egy bónusz vicc, hogy maguk azok a kalózok is, akikhez tartozni akar, végtelenül szánalmasak, vidáman mosolyognak három jedi padawannak és meg sem fordul a fejükben, hogy ténylegesen kiraboljanak egy olyan települést, ami két 10 évestől és egy droidtól retteg, és inkább elmennek velük mulatni.

Hondo sírna, ha látná őket.

És ha már béna negatív karaktereket említünk muszáj megállni Raxlónál, a Gozzo vállalkozónál, akinek a hatalmas célja az, hogy kiirtson egy erdőt, mert sokat ér a faanyag és amint összetörik a csodálatos aratógépe máris nem érdekli az egész kitermelés. Ebben az epizódban egyébként érdekesség, hogy nagyon hasonló a koncepciója a Loraxhoz, amiben hasonló az alaptörténet. Raxlo neve is egy anagramma a Loraxra.

Az epizódok folyamán nem csak a negatív, de egyes pozitív főhősök is egyre zavaróbbakká válnak. Legkevésbé Lys kopott meg; a pantorai padawan kedves, okos, ötletes és tök jó képességei vannak, a főhősök közül ő a legszerethetőbb. Kai alapból egy önző, öntelt, de ambiciózus és javulásra hajlamos padawanként indul, az epizódokban az ő negatívabb jellemzőinek leküzdése az egyik fő momentum, megfelelő alany arra, hogy az epizódok tanulságát tolmácsolja a gyerekeknek. Ezzel szemben az évad végére is egész olyan a karaktere, mintha semmit nem tanult volna a korábbi kalandokból. A pilóta, Nash karaktere egész hasonló a Jurassic Park: Krétakori táborban megjelenő Brooklynéhoz, kemény, ravasz, nagyszájú és nagymenő, de megértő és kedves is tud lenni. Az ő egyénisége a legstabilabb Lys után, így ha az elején kedvelte valaki, akkor valószínűleg a végén is fogja. A pooba padawan viszont az egyik legidegesítőbb karakterré vált az évad végére nálam. Alapvetően egy erős, mókásnak szánt szőrmók. Viszont sajnos emellé fontos jellemzője a karakternek, hogy egy zabagép, ami valószínűleg humorforrásnak lett szánva, de gyakran inkább erőltetett lett. Emellé amikor elkezd táncolni valami siker után, az végtelenül idegesítő. Az is elég zavaró vele kapcsolatban, hogy bár ugyanolyan padawan, mint a többiek,

néha mégis inkább, mintha egy okos háziállatnak kezelnék inkább, aki egy-egy jó megmozdulása után kap egy buksisimit.

A kalandok színvonala változó, a korábban említett erdőirtós epizód például inkább tanulságos volt, mint élvezetes, míg az az epizód, amikor vektorokkal repültek a padawanok, vagy épp versenyeztek szórakoztatóbbak voltak. Határozottan a kedvencem az az epizód, amiben megjelenik Aree és CAM, közelebb hozva kicsit a Disney+-on sajnos továbbra sem látható Galaxy of Creatures sorozatot a nagyközönséghez. A történetek végén gyakran szájbarágósan adják át a tanulságot, hogy ne legyél önző, legyél kedves, akár azokkal is, akik veled nem voltak azok, ne bántsd az állatokat, vagy az erdőket, klasszikus üzenetek a gyerekeknek.

Szerintem amiben legerősebb a sorozat, az a világépítés. A Teboo bolygó csodálatosan fest ezekkel a különleges kinézetű fákkal, hiánypótló élmény, hogy mennyi faj szerepel a sorozatban, mind értelmes, mind állatfajokat tekintve. A háttér és mellékes dolgok is szépen kidolgozottak, számomra a legszórakoztatóbb dolog  Hap kávézójában a zenekar a háttérben. Semmi különlegeset nem csináltak, de az összeállításuk valahogy nagyon humorossá tette őket.

Ami viszont nem tetszik, hogy bár A Köztársaság Fénykorában helyezkedik el a történet (nagyjából egy időben Kassav Nihil flottájának megsemmisülésével) igazából semmi nem utal a nagyobb történésekre a világban. Persze erre lehet az a magyarázat, hogy ez az időszak az éra csúcsa és a jedik bukásának kezdete, a Nihil és a drengirek elterjedése csak később jelenik meg vagy az, hogy mivel kisgyerekek szemszögéből látjuk a világot, számukra nem sokat jelentenek a galaxis történései, még akkor sem, ha olyan jelentősek, mint a Legacy Run pusztulása által veszélyeztetett milliárdok élete. Akármi is az indok, ha kap folytatást a sorozat remélem ezek a jelentős történések meg fognak jelenni benne, vagy lesz hatásuk a történésekre  (akár például a korábban említett módon, hogy Taborr csatlakozik a Nihilbe), különben szinte értelmetlen, hogy ebben az időszakban játszódik a sorozat. Az sem feltétlenül ártana neki, ha a karakterek kicsit változnak és csak egy fokkal lesznek kevésbé idegesítőek.