Van amin nem kell változtatnunk.

Martyn Doust, a kritikusok által is elismert Andor kellékese a StarWars.com-nak mesélt arról, hogyan is közelítették meg a sorozat emberközelibb, földhözragadtabb világát. Doust a Disney-éra összes filmjén dolgozott, mégis nagy kihívás elé került az Andorral. Tony Gilroy vezetésével mindig is egy hétköznapibb világot vázolt fel.

„Mindig tudtuk, hogy számos új világot fogunk meglátogatni a sorozatban. Tudtuk, hogy minden világnak sajátos megjelenése és esztétikája lesz. Nagyon szerettük volna elérni, hogy az adott világ kellékei úgy nézzenek ki, mintha ezekről a világokról származnának.” – magyarázta Doust.

Cassian Andor sugárvetője

A sorozat föszereplőjének ikonikus fegyver kellett,  Doust azt akarta, hogy akárcsak Han pisztolya, már az árnyékáról felismerhető legyen. A csapat a Bővített univerzumhoz, vagyis a Legendákhoz nyúlt vissza, annak is a játékaihoz. Így jutottak el a Battlefrontból is ismert K-16 Bryar sugárvetőhöz. ( A K-16 egyébként a Star Wars: Jedi Knight videójáték sorozathoz készült eredetileg, melyben Kyle Katarn fegyvere is ilyen volt.)

„Azt mondtam »Hű, ez nagyon király!«” – Úgy érezte, működhet – a K-16 jól nézett ki és elég kicsi volt ahhoz, hogy Cassian el tudja rejteni. De volt egy akadálya a dolognak. Az elülső rész, amely a pisztoly egyedi megjelenését adja, túl nagy volt. Doust számára pedig egyéb dolgok is fontosak voltak.

„Volt ez az ötletem, hogy talán ahogy  használod a fegyvert egy harcban, meghúzod a ravaszt, a fegyver pedig egyre forróbb és forróbb és forróbb lesz, végül nem fog működni. És egy kis mozdulattal az egész középső rész átfordul, hogy egy új, hűvös, hideg cső kerüljön az elejére.” – Még jobb, hogy a kellékkészítők ezt a funkciót beépítették a tényleges kellékbe. – „Diego is hamar belejött, néhány jelenetben megfigyelhető, ahogy csinálja; ez csak egy kis kedves részlet.”

Az N-S9-es Starpath egység

Az Andor kezdetén a Starpath kulcsszerepet játszik. A készüléket Cassian ellopta a Birodalomtól és el szeretné adni.

„Igazi utazás volt megalkotni ezt a dolgot.” – mondta Doust. – „Ez a MacGuffin. Ez az a tárgy, ami összehozza Luthent és Cassiant.”

Doust szerint a Starpath-t a forgatókönyv egyik korai vázlatában csak egy darab navigációs technológiaként írták le. Értékesnek kellett kinéznie, el kellett férnie egy kis táskában és nagyon birodalmi jellegűnek kellett lennie. Ismét a funkcionalitás bizonyult döntő fontosságúnak annak megfejtésében, hogyan is nézzen ki, ezért Doust és csapata kitalált egy célt.

„Az elméletem az volt, hogy ez a navigációs számítógépnek az az eleme, amely megrajzolja az utat a csillagok között.” – mondta. – „Amikor belépsz a hipertérbe, ez az, ami biztosítja, hogy amikor kijössz a másik végén, ne a bolygó közepén jelenj meg.” 

A végső történetben a Starpath egy olyan navigációs hardverré fejlődött, amely saját fejlesztésű birodalmi jeleket és frekvenciákat használ, hogy koordinálja és feltérképezze a hajók viszonyát minden közeli birodalmi eszköznek – ezért lázadók, gazemberek és a söpredék kezében nagyon veszélyes lehet.

De hogy nézne ki egy ilyen? Doust talált egy régi katonai kacatot, aminek fogantyúi voltak, és úgy nézett ki, mint valami, amit egy nagyobb géphez csatlakoztatnál. Ez a szerkezet (bármi is volt az, Doust még mindig nem tudja) képezte a készülék alapját, és onnan jött a finomítás, beleértve a platina- és aranyszerű elemek hozzáadását, és persze a Birodalom szimbólumát.

„Az egész ebből a MOD (Védelmi Minisztérium) szemétből állt össze.” – magyarázta Doust.

Syril müzlis tálja

Miután elvesztette állását, Karn hazatért a Coruscantra. A sorozat egyik legszórakoztatóbb jelenetében Syril a hatalmaskodó anyjával szemben ülve, kedvetlenül eszik egy tál müzlit.

„Először mutatunk be olyan elemeket Andorban, amelyeket a Csillagok háborújában még nem láthattunk” – magyarázta Doust. – „Az életnek ezeket a nagyon hétköznapi, mindennapi darabjait.” – Mint ilyen, Doust úgy érezte, hogy ezt nem kell túlgondolni. – „Nem lehet müzlit enni tál és kanál nélkül. Ennyire alapvető.” – nevetett. – „Végül is vannak dolgok, amiken nem szükséges változtatni.”

A kalapács és az üllő

Már az Andor egyik legelső kedvcsinálójában felbukkant a kalapácsos férfi és szerszámai. A sorozatban láthattuk, hogy ő lényegében a falu órájaként működik, Ferrix életének fontos része. Ikonikusnak kellett lennie. A kellékescsapat különböző kultúrák és szakterületek kalapácsait vizsgálta meg, és végül az elől nehéz japán kalapácsokból merítettek ihletet.

„Az adta az ötletet a formához, így azt méreteztük át.” – Az üllő esetében Doust távol akart maradni a hagyományos változatoktól. – „A végső design egy ütőhangszeren alapul, ami valójában egy aprócska kis dolog, ezért rögtön felnagyítottuk, és néhány réteggel többet adtunk hozzá.” – mondta. – „Mivel amúgy is egy olyan tárgyon alapult, ami egy bizonyos zajt kelt, ennek is ez a célja, és a formája is e célt szolgálja.”

Ezután már csak a Star Wars dizájnelemek hozzáadása és a két darab megjelenésének véglegesítése volt hátra.

A fémdetektor

A sorozat nyitójelenetében Cassian egy bordélyházba érkezik, ahol egy kidobó gyorsan meg is állítja. Az őr ezután egy fémdetektorral vizsgálja át főhősünket, ami az egyik első tényleges kellék, amit a sorozatban mutatnak, még ha csak rövid ideig is. A kelléktárnak volt egy modernebb detektora, de Doustnak nem tetszett, mert szerinte túl aktuálisnak tűnt. Ehelyett valami olyat akart, ami inkább a 70-es évek végére emlékezteti a nézőt, és amit egy kézben lehet tartani. Ez a gondolkodásmód a meglepő módon a konyhai eszközökig vitte.

„Valamilyen oknál fogva arra gondoltam, hogy »elektromos hámozó kés«.” – mondta Doust. – „Ergonomikusan van kialakítva, úgy tervezték, hogy a kézben tartsuk, és van egy nagy gomb a tetején, amit meg kell nyomni.”

Doust számára ez a darab – bár kevés képernyőidővel rendelkezik - az Andor módszertanról szól és arról, hogy hogyan kapcsolódunk a múlthoz.

„Nagyon hasonlít arra, ahogy 1976-ban az Egy új reményhez készítették a kellékeket.”  – mondta. – „Olyan dolgokat használtak, amelyek már akkor is léteztek és csak egy kicsit felforgatták őket.”