Tipikus „nem láttam jönni”: a Bad Batch egyik tagja lett az egyik kedvenc Star Wars-karakterem. De mitől különleges Crosshair, az egykori 99-es klónosztag mesterlövésze?

Aki már látta a Bad Batch Beszélő adásait, annak nem lesz újdonság, hogy mennyire lelkesedem Crosshair karakteréért. Pedig felszínesen szemlélve egy antipatikus karaktert kellene látnunk: egy, a szabályokhoz folyton ragaszkodó, rugalmatlan, kibírhatatlan alakot, akinek hanghordozása egy hüllőre emlékezteti az embert.

A rugalmatlansága és szabályokhoz való rögeszmés ragaszkodása eredményezte, hogy végül elhagyta a Bad Batch-et és a formálódó Galaktikus Birodalom kötelékében maradt. Innentől kezdve Crosshair még kevésbé lehetett rokonszenves, hiszen az animációs sorozat (első évadának) egyik fő antagonistájaként építették fel, akinek legfontosabb feladata egykori „fivéreinek” levadászása lett. Mivel a sorozat készítői úgy építették fel a sorozatot, hogy a Bad Batch tagjai legyenek szimpatikusak (szinte végig csak őket követtük, s róluk tudtunk meg egyre többet), ellenpólusként Crosshairt (és Rampartot) használták. S bár Rampart nem lett szimpatikusabb az első évad kétrészes évadzárójával (s később sem), Crosshairről ez nem mondható el.

Onnantól kezdve, hogy Crosshair elhagyta a csapatot, várhattuk, hogy a Star Warsban olyannyira megszokott – s szerintem túl gyakran is előforduló – redemption (megváltás) sztori lesz az övé. Ennek lényege, hogy egy „gonosz” (vagy akként bemutatott) karakter a történet végére belátja, hogy megannyi rossz döntést hozott korábban, s végül átáll a „jó” oldalra. Mivel a Star Wars központi eleme a remény, a messzi-messzi galaxis történeteiben rendre visszatérő elem, hogy egy-egy karakter esetében is van remény a megváltásra – ezt a klasszikus trilógia Vader-szála alapozta meg.

Crosshair az első évad végén

Nem csoda, hogy az első évadot lezáró duplarész elején is úgy alakult a történet, mintha Crosshair átállna. Ám itt vált igazán érdekessé a karakter, hiszen ő egyáltalán nem úgy viselkedett, ahogy vártuk volna, hanem teljesen kiszámíthatatlan lett. Első körben a saját elveihez ragaszkodva megpróbálta átállítani egykori harcostársait, „fivéreit” a Birodalom oldalára. Mindehhez azt is bevetette, hogy elmondta, már megvált korábban az inhibitor chipjétől. Azonban egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez nem csupán egy pszichológiai hadviselésként bevetett hazugság volt tőle. Gondoljunk bele: a Crosshair által követett és gyakran hangoztatott „a jó katona parancskövető” alapelvbe nem fér bele, hogy eltávolítsa a chipet, amíg nem kap erre parancsot.

Ez fontos kérdéshez vezet, amire nem tudunk egyelőre egyértelmű választ adni. Crosshair vajon csak a chip segítségével végrehajtott agymosás miatt volt hű a Birodalomhoz? Vagy pont, hogy a chip valóban megtörtént eltávolítása után a saját elhatározásáról, lojalitásáról volt szó? Vagy – ahogy egy első évados Bad Batch Beszélőben Kádas István felvetette – a chip meghibásodhatott, amikor Crosshair égési sérüléseket szenvedett, s olykor hatással van a klón gondolkodására, máskor meg nem? Vagy más klónokhoz hasonlóan idővel csökkent a chip hatása?

Akárhogy is legyen, a Bad Batch tagjai Hunter vezetésével egyértelmű nemet mondtak arra, hogy a Birodalom oldalára álljanak át. Hunter egyenesen szembesítette Crosshairt a pőre igazsággal: a Birodalom számára a mesterlövész nem lesz más, csak egy szám. Ez egyben azt is jelentette, hogy Hunter szerint Crosshairt ugyanúgy félredobják majd, ha már nem lesz szükség rá, ahogy tette azt a Birodalom a „regekkel”, az átlagos klónkatonákkal.

S ezen a ponton úgy tűnt, Crosshair valóban elbizonytalanodott a saját elveiben. A The Bad Batch alkotói pedig a nézőt bizonytalanították el: végül mégis jön a megváltás Crosshair történetében és a Bad Batch tagjaival együtt elhagyja a Kaminót? Rá is játszottak az alkotók a sztorival minderre, amikor Crosshair megmentette az általa egyébként egyáltalán nem kedvelt Omegát. Ez volt talán Crosshair egyetlen igazán „jó” cselekedete az egész első évadban, megmutatva, hogy nem egy eredendően „gonosz”, hanem „szürke” karakterrel van dolgunk.

Crosshair a második évadban

Cikkünk megjelenéséig Crosshair a második évad két epizódjában kapott kulcsszerepet: a harmadikban és a tizenkettedikben. Mind a két rész megágyazott annak, hogy Crosshair története a korábban már említett „megváltás” felé haladhasson tovább.

A harmadik részben (A magányos klón) folyton azt láttuk, hogy a később letartóztatott Rampart folyton félbeszakítja az étkezéseit, klóntársai pedig elülnek mellőle az ebédlőben. Cody ugyanakkor pont őt kérte egy küldetés végrehajtásához, s hosszasan beszélgetnek arról, hogy a kialakult új renddel nem elégedettek a klónok, ami miatt sokan dezertálnak is. A rész során Crosshair is tapasztalja, hogy ágyútölteléknek a klónkatonákat használta a Birodalom, s amikor lenyugodtak a kedélyek, átvették a terepet a sorozott rohamosztagosok – azaz halad a klónok lecserélése rohamosztagosokra. Az epizód végén Crosshair újabb beszélgetést folytatott a Birodalomban csalódott Codyval (aki ezután dezertált), a hallottak pedig láthatóan elgondolkodtatták. Feltételezhetjük azt is, hogy amikor ismét látjuk a rész legvégén, az egész éjjelt ébren töltötte és azon agyalt, amiket tapasztalt a közelmúltban, s amiket Cody mondott neki. A rész címe egyszerre utalt arra, hogy Crosshair magányosnak érzi magát a klónok között, valamint arra, hogy lassan ő az egyedüli klón a birodalmi hadseregben.

A második évad 12. részében (A helyőrség) Crosshair ismét szembesült azzal, hogy a Birodalom számára a klónok csak feláldozható eszközök. Küldetése során felettese Nolan hadnagy, aki „használt felszerelésként” beszél a klónokról. A Barton–4-en aztán a szintén klón Mayday parancsnokkal dolgozik együtt, akivel vissza kell szerezniük a helyi banditák által ellopott birodalmi szállítmányt. Erről később kiderül, hogy a sorozott rohamosztagosok felszereléseit tartalmazza, miközben az azt őrző klónok nem kaptak új felszereléseket. A balul elsült akció végén Crosshair visszatámogatja Maydayt a helyőrséghez, s arra kéri Nolan hadnagyot, hogy mentse meg, ám ő ezt elutasítja, mondván, az csak a birodalmi erőforrások pazarlása lenne. Mayday Crosshair karjai közt hal meg, mire Nolan úgy reagál, hogy a klón beteljesítette feladatát a Birodalom katonájaként. Nolan hozzáteszi a dühödt Crosshairnek, hogy a klónok feláldozhatóak, s megfenyegeti, megöli, ha továbbra is tiszteletlenül viselkedik a felettesével szemben, majd utasítja a legyengült Crosshairt, hogy álljon be a birodalmi szállítmányt hajóra pakoló rohamosztagosok közé. Végül Crosshair megöli Nolant, a rohamosztagosok pedig letartóztatják. A rész végén feltehetően a Tantiss-hegyen működő birodalmi klónkísérleti laboratóriumban ébred, ahol Emerie Karr azt mondja neki, mielőtt beinjekciózza, hogy ha együttműködik, túlélhet.

Hunternek tehát igaza lett: Crosshairt is ugyanolyan feláldozható klónként kezelte a Birodalom, ahogy az összes többi klónkatonát.

A szürke karakter megváltás-története

Mint említettem korábban, Crosshair szürke karakternek számít a szememben. Számomra ők az igazán érdekes karakterek – talán azért, mert ők a leginkább életszerűek. Nem eredendően jók, mint Leia vagy Luke, s nem eredendően gonoszak, mint Palpatine, hanem valahol a kettő között. Olyanok, akiknek vannak elképzeléseik a világról, de a tapasztalatok miatt olykor el kell gondolkodjanak ezen elképzelések alapjairól. Olyanok, akik vívódnak a döntéseik és cselekedeteik miatt, s képesek reflektálni önmagukra.

A felületes néző számára a saját elveihez ragaszkodó Crosshair korábban eredendően gonosznak tűnhetett. Sok kommentet olvastam azzal kapcsolatban, hogy „egy igazi gyökér maradt”, aki semmit nem fejlődött az egész első évadban. Nos, ezzel nem értek egyet: a kegyetlen parancsvégrehajtó az évad során először akkor tűnt bizonytalannak, amikor először tért vissza a Kaminón az egykori társaival közös szobájába. Aztán a kétrészes évadzáróban is annak tűnt, majd megmentette Omegát, és a lány kedvessége nyomán még talán az is megfordult a fejében, hogy a Bad Batch-csel közösen hagyja el a szétbombázott Tipoca City-t. A második évadban pedig a Mayday-szál mutatta be igazán, hogy Crosshair sem kőszívű, hanem igenis törődik a bajtársaival.

Hiába tudhattuk, hogy a második évadban ellátogatunk a Legendákból ismert Tantiss-hegyre, vagy hogy Rex is visszatér, én leginkább azt vártam és várom, hogy mi lesz Crosshairrel. Valahogy teljesen kiszámíthatatlannak tűnt és tűnik sorsa, most sem tudhatjuk, mi lesz vele a Tantiss-hegyen?!

Pont ezért annyira szimpatikus a karakter története: kiszámíthatatlan, mint a való élet.

Összességében most már persze egyértelműnek tűnik, hogy Crosshair esetében is egy megváltás-sztorit kapunk majd. Ám ez a legkevésbé sem szokványos redemption-történet, annyi kacskaringó van benne.

A cikk a Rebo.hu elődjén, a Ziro.hu-n 2021 augusztusában megjelent  írásom  aktualizált, bővített változata.