Még a 2000-es évek elején, kiskamaszként olvastam Timothy Zahn legendás Star Wars trilógiáját, az úgy nevezett Thrawn-trilógiát, mely az egyik legmeghatározóbb Star Wars élmény lett, s maradt számomra. Most, hogy a Szukits Kiadó újból kiadta ezeket a könyveket – ráadásul csodaszép, keménykötéses változatban –, újra nekifogtam, hogy immár felnőtt fejjel, sok-sok Star Wars, illetve Zahn regénnyel a hátam mögött újra elolvassam e köteteket, s könyvenként ajánlót írjak róluk a Rebóra. Lássuk hát elsőként A Birodalom örököseit!
A több, mint harminc évvel ezelőtt megjelent A Birodalom örökesei a Bővített univerzum, a Legendák, sőt a teljes Star Wars könyvpiac úttörő és kapunyitó alkotása volt. A könyv hatása a Star Wars univerzumra szinte felbecsülhetetlen, s szerepe kitörölhetetlen a franchise történetéből. Elég csak annyit megemlítünk, hogy itt, ebben a regényben nevezték meg először a Galaktikus Birodalom (illetve a Köztársaság, majd Új Köztársaság fővárosát), amelyet e könyv Coruscant névre keresztelt.
A regény olyan ikonikus karaktereket sorakoztat fel, mint a Star Wars talán legkreatívabb antagonistája, Thrawn főadmirális, vagy éppen Mara Jade, Luke Skywalker későbbi felesége (legalábbis a Bővített univerzumban). A könyv a Star Wars történelmének fontos darabja, amely megjelenésekor sorsdöntő lökést adott a franchise-nak, elindítva azt egy olyan irányba, amelyet lényegében még a Disney felvásárlás jelentette reboot sem akasztott meg. Sőt, a Dave Filoni fémjelezte animációs és élőszereplős sorozatok éppenhogy arról árulkodnak, hogy a múlt és jövő egy irányba mutat, ez pedig nem más mint Thrawn és a Thrawn-trilógia. A főadmirális igazi virágkorát éli a 2010-es évek második felétől: fontos szerepet játszott a Lázadók animációs sorozatban, Timothy Zahn két új (különben szintén remek!) trilógiát írt múltjáról, míg jövőjét az Ahsoka sorozat és A Mandalórihoz kapcsolódó további szériák bontják majd ki. A Rossz osztag animációs sorozat révén pedig már a Thrawn-trilógia egyik meghatározó helyszíne, a Tantiss-hegy is bekerült a kánonba. A Mandalóri és csatolmánysorozatai ugyanakkoriban játszódnak a Star Wars idővonalán, mint a Legendák Thrawn-trilógiája, így hát hamarosan számos ismerős elem köszönhet vissza a könyvekből a televíziók képernyőjén.
A Birodalom örökösei regényt éppen ezért nehéz az utóéletétől, illetve jelenlegi másodvirágzásától függetlenül bemutatni. Ezt olvasgatva óhatatlanul felmerülhet bennünk egy-egy karaktere (Talon Karrde, Joruus C'baoth), helyszíne (Myrkr, Tantiss-hegy), vagy állatkája (ysalamiri, vornskr) esetében, hogy vajon láthatjuk-e majd az élőszereplős sorozatokban is. Persze a Skywalker-család sorsa más irányt vett a kánonban (Luke cölibátusa, Han és Leia egykézése), de az alapsztori sok-sok eleme ígyis felhasználható maradt. Kezdjük először Thrawnnal! A kékbőrű, vörösszemű főadmirális története, illetve a hozzá kapcsolódó karakterek (Pellaeon és Parck kapitányok, Rukh) jó része már amúgy is utat talált a kánonba, igaz az új Thrawn-könyvek sokat árnyaltak, finomítottak karakterén. Hovatovább ellentmondás is látszik az új regények és a Lázadók animációs sorozat Thrawnja között. Nos, e kép csalóka, a fókusz, a nézőpont különböző. A Lázadók „gonoszabb” Thrawnja ugyanis ízig-vérig a Thrawn-trilógia főadmirálisa, a kegyetlen és számító főtiszt, aki képes saját emberét a hajója hídján, kollégái szeme láttára kivégeztetni, amikor az pongyolán végzi munkáját. (Igaz, így kevésbé kegyetlenül és jóval ritkábban statuál példát, mint Vader.) Szinte biztos vagyok abban, hogy az élőszereplős sorozatok is ezt a régi, „sötétebb” Thrawnt hozzák majd el nekünk, s nem az új könyvek „emberarcúbb” chissét. A kép azonban, mint mondottam, ennél árnyaltabb, ugyanis a két produktumban más-más perspektívából látjuk a főadmirálist, egészen másképp festenek tettei a Lázadók, illetve az Új Köztársaság nézőpontjából, mint a saját emberei, hívei, barátai szemszögéből. Nincs kétféle Thrawn.
A könyv főhősei természetesen a klasszikus trilógia aranytriásza, Luke Skywalker, Leia Organa Solo, illetve Han Solo lettek, ahogy Csubakka, Lando Calrissian és a droidok sem maradhattak ki a történetből. Sőt a könyv lapjain ellátogathatunk Csubi szülőbolygójára, a Kashyyykra is (de nem életnapot ünnepelni!), s „az utolsó jedi”, Luke Skywalker vívódásait is jobban megérthetjük, akinek az életébe e könyvben toppan Mara Jade, a Császár Keze, Palpatine személyes végrehajtója és „titkosügynöke”, akinek legáhítottabb vágya, hogy végezzen azzal az emberrel, aki a második Halálcsillagon tönkretette életét. E regény kezd megágyazni a Luke és Mara közötti kémiának, ami jópár regénnyel később kettejük kapcsolatához, frigyéhez vezet. A nagy triászból az ikreket váró Leia, illetve Han sztorija is érdekes, sőt utóbbinak sikerül az, ami csak nagyon keveseknek: túljárni Thrawn főadmirális borotvaéles eszén! A regény meghatározó szereplői közül még Talon Karrde érdemel különleges figyelmet. Sajnos a kötet új szereplői közül Karrde általában háttérbe szorult Thrawn és Mara mögött, ám semmi szüksége szégyenkezni, Zahn a Star Wars egyik legnemesebb csempészét alkotta meg személyében. Sőt, Karrde nem is igazán csempész, nem rabló, nem zsivány, hanem főként információüzér, akit éppen a tisztessége sodor az Új Köztársaság oldalára, kényszerűen feladva hőn áhított semlegességét.
A könyv igazi, ízig-vérig Star Wars élmény. Vannak benne jedik (Luke, Leia, illetve egy bizarr, Sötét Oldal-használó, a teljesen bolond C'baoth), űrhajók és űrcsaták (Thrawn taktikai húzásai, illetve a sluis vani ütközet), vadászpilóták (Wedge Antilles) és csempészek (Karrde szervezete és a Han-Lando páros), s izgalmas fordulatok; egyszóval minden ami egy igazán jó Star Wars sztorihoz szükséges. Sőt azt sem nélkülözi, amit a zárótrilógia fájdalmasan elhanyagolt: a politikát. Igazán érdekesek az újszülött Új Köztársaság belső küzdelmei, intrikái, amelynek motorja a bothai Borsk Fey'lya tanácsos, Zahn talán egyik legerősebb karaktere, a saját céljait kíméletlenül elérő, beképzelt politikus. A coruscanti politikai csatározások, az Ackbar-Fey'lya csörte, ugyan nem képzi a regény fő történetszálát, ám a konfliktus végig ott bugyog a háttérben, hogy a könyv végére robbanásszerűen törjön fel, mintegy felvezetve a folytatást.
A Birodalom örökösei című regény teljesen megérdemelten vált a Star Wars történetének fontos részévé, s számos hozzám hasonló rajongó meghatározó Star Wars élményévé. Azonban a fiatalabb – sőt a Legendákkal előítéles, attól furcsamód ódzkodó – olvasók számára is értékes, mondhatni kötelező olvasmány. Ráadásul korunk talán legjelentősebb Star Wars tartalmaihoz, A Mandalórihoz, annak spinoffjaihoz, valamint az animációs szériákhoz is fontos adalékul szolgálhat. Most pedig egy gyönyörű, igazán méltó és impozáns megjelenésű kötetben is kapható, mely bármely Star Wars könyvespolc ékévé válhat!
Kádas István
