A napokban interjút adott a Star Wars: Insidernek Zoraida Córdova írónő. Zoraida nevéhez kötődik az A sors keze c. ifjúsági regény, illetve a Szukits Kiadó jóvoltából idén júliusban érkező Konvergencia, de írt novellákat a Bizonyos szemszögből antológiákba is. Az interjúban szóba került többek között a fantasy és tündérmesék iránti rajongása, az, hogy hogyan dolgozik A Köztársaság Fénykora csapat részeként, de arról is szó esett, hogy mi inspirálta a Konvergencia írása során.

Egy tündérmesékkel teli galaxis

Zoraida elmesélte az Insider kérdésére, hogy az Erőt úgy látja, mint a fantázia kiáradását. Elmondása szerint az ötlet, hogy van egy minden élőlényt összekötő erő, és hogy vannak egyes emberek, akik képesek ehhez kapcsolódni, és használni, valamint hogy a jedik kvázi űrbéli varázslók, nagyon fantasztikus, fantasys. Következő Star Wars regénye, a Konvergencia a háborúban álló Eiram és E’ronoh bolygókon játszódik, e regény A Köztársaság Fénykora projekt második fázisának a része. A lap kérdésére az írónő elmondta, hogy a könyv írása során nagyban inspirálódott William Shakespeare híres drámájából, a Rómeó és Júliából.

„Ez a Rómeó és Júlia az űrben, kivéve, hogy kevésbé tragikus” – viccelődött a lapnak Zoraida.

Zoraida Córdova

A regény arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a közös a háborúzó Eiramban és E’ronoh-ban? De bemutatja a két világ népeinek a hitrendszerét is. Zoraida szerint ugyanis ez az egyik legmeghatározóbb egy nép társadalmának felépítésében. A hitrendszerekre pedig egyaránt nagy hatása van a földrajznak, és az olyan kérdéseknek is, mint, hogy miért vagyunk itt?

Az interjúban szó esett Zoraida történetmesélési stílusáról is, és az írónő elmondta, hogy erre nagy hatása van a fantasyírással kapcsolatos megközelítése. Szeret komplex és lenyűgöző karaktereket alkotni, és szereti kitágítani annak a világnak a mítoszvilágát, amiben épp dolgozik, de emellett az írásaiban nem egy utalást tesz a latin-amerikai kulturális örökségére. Ezeket az elemeket minden munkájába beleszőtte, legyen az Star Wars vagy egy általa kitalált egyedi történet. Szóba került az interjúban az is, hogy honnan ered Córdova szeretete a fantasyk és a tündérmesék iránt? Erre válaszolva elmesélte, hogy ez a tinédzserkoráig vezethető vissza, ekkor talált rá az olvasás és írás szeretete.„

„Tudtam, hogy mindig is szerettem a tündérmeséket, és a fantasy műsorokat a TV-ben.” – mesélte el a lapnak Zoraida Córdova – „De soha nem akadt olyan történet a kezeim közé, ahol arról olvashatok, ahol valaki olyannak láthatom magam, aki éppen felfedezi a mágiát, vagy elutazik a világűrbe és új világokat fedez fel.”

Ez akkor változott meg, amikor egy extrakredites feladat részeként kikölcsönözhetett és elolvashatott bármilyen könyvet a helyi könyvtárból. Ekkor olvasta el Amelia Atwater-Rhodes könyvét, az In the Forests of the Nightot, ami egy vámpírtörténet volt. A könyv Zoraidára gyakorolt hatását csak növelte, hogy Córdova 13 éves volt, amikor olvasta, Amelia Atwater-Rhodes pedig 15 éves amikor kiadták a könyvét. Ezzel kapcsolatban elmesélte az Insidernek, hogy megigézte a gondolat, hogy valaki az ő korához ilyen közel már írt és adott is ki egy könyvet. Nem sokkal azután, hogy befejezte az In the Forests of the Nightot elolvasta annak folytatását is, és más fantasy írók művei után kezdett keresni. Ez pedig elvezetett az urban fantasykhoz, és Zoraidat bele is szeretett ebbe a műfajba, és abba az elképzelésbe, hogy a varázsvilág párhuzamosan létezik az emberek világával. De emellett azt is elmesélte, hogy nagy hatással volt rá A kis hableány, és hogy ennek a mesének a folyamatos újranézésével tanult meg angolul, mielőtt a családjával az Egyesült Államokba vándoroltak volna.

A szeretet mindent felülír

A beszélgetés során szóba került az is, hogy fontos eleme Córdova történeteinek a szerelem, ami egyaránt megjelenik az A sors kezében és a Konvergenciában. Córdova szerint maga a Star Wars galaxisa is nagyon más lenne Anakin és Padme szerelme nélkül.

„A szerelmük olyan erős volt, hogy szó szerint megváltoztatta a galaxis sorsát.” – nyilatkozta a lapnak.

Az írónő egy olyan erőnek látja a szerelmet, ami számos döntést vezet, és jópár olyan döntésünk mögött megtalálható, amit nemcsak a túlélésért, hanem mások túléléséért hozunk meg. Emellett azt is megosztotta az újsággal, hogy a szerelem és a szeretet milyen módon határozza meg a Konvergencia történetét. Új könyve négy karaktert helyez a fókuszba, Xiri Albarant az E’ronoh hercegnőjét, Phan-tu Zennt az Eiram hercegét, Gella Nattai jedilovagot és Axel Greylarkot, aki Kyong Greylark főkancellár fia. Az E’ronoh és Eiram örököseit a népeik iránt érzett szeretet és az a remény hozza majd össze, hogy házasságuk útján véget vethetnek a két bolygó közötti örök háborúnak és békét teremthetnek a népeik számára. Beszélt arról is, hogy van egy nagyon vékony vonal a szeretet és a birtoklás között, és hogy a történetében a jediknek ezt a nagyon vékony határt kell megtalálniuk, ezt pedig Gella karakterének a története mutatja meg.

Az E'ronoh

Az Eiram az első fázis végén, előtérben a sérült Csillagfény Jeladó

De nemcsak ezekről, hanem arról is szó esett, hogy hogyan tudott A Köztársaság Fénykora projekt többi írójával együtt dolgozni. Zoraida elmondta, hogy a legfontosabb az volt, hogy a regénye összhangban legyen Lydia Kang Kataklizma c. könyvével, ami bizonyos értelemben folytatása az ő művének, és egyben a fázist lezáró Path of Vengeance felvezetője is. Emiatt a két író szoros kapcsolatban állt, számtalan üzenetet váltottak egymással, és egymás vázlatait is átnézték, hogy olyan ötleteket találjanak, amiket bele tudnak építeni a saját regényeikbe, ezzel is összekötve a munkáikat.

Córdovát  Bizonyos szemszögből negyvenedik évfordulós novelláskötet sorozatban megjelent novelláiról is kérdezték. Az Egy új remény 40 éves évfordulójára megjelent Jössz nekem egy fuvarral c. novelláról azt mondta, hogy nagyon érdekes volt visszamenni az Egy új reményhez, és megírni a saját történetét a Tonnika nővérekről, de kellett egy kis idő, hogy megszokja a gondolatot, hogy engedélye van a saját történetet írni a filmhez. Az ötödik epizód negyvenedik évfordulójára megjelent Várd ki a végét! című novelláról pedig elmondta, hogy az írás során visszanézett minden olyan epizódot A klónok háborújából, amikben megjelent Boba Fett karaktere, és a novellában azt a belső konfliktust akarta egy kicsit bemutatni, ami ahhoz vezetett, hogy Bobából fejvadász lett. De nem csak ezekről, hanem A klónok háborújához megjelentetett Clone Wars: Stories of Dark and Light novelláskötetben publikált The Lost Nightsister novelláról beszélt. Elmondta, hogy a történet Asajj Ventressre fókuszál, és hogy ezzel kapcsolatba az volt a legnagyobb kihívás, hogy úgy mutassa be a Ventressel és Dookuval kapcsolatos sötét dolgokat, hogy azok érthetőek legyenek a gyerek olvasók számára. Azt is elárulta, hogy a történeteiben az a közös, hogy mindegyiket vissza tudja eredeztetni az Egy új reményig valamilyen formában. Emellett a karaktereit, legyen az Izzy A sors kezéből, vagy Axel és Gella a Konvergenciából az köti össze, hogy mindannyian olyan karakterek, akik azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy hol helyük a galaxisban, hol van az otthonuk, és hogy mit hajlandóak megtenni azért, hogy ezt megvédjék? A beszélgetés végén Córdova elmondta, hogy gyerekként nem képzelte, hogy egyszer majd lesz lehetősége hozzátenni a Star Wars galaxisához.

„Ez nem csak arról szól, hogy kreatív szabadságod van, hanem arról is, hogy képes vagy részt venni egy olyan világ alakításában, ami nagyon sokat jelent nagyon sok embernek. A Star Wars mindenkié. Mindig is az volt, és mindig az is lesz, és alig várom, hogy folytassam a játszadozást ebben a homokozóban.” – zárta sorait az írónő.