A magyar származású Jessica Almasy színésznő, illetve szinkronszínésznő adta a Nihil rettegett twi'lek harcosának, Lourna Dee-nek a hangját a nemrég írott formában magyarul is megjelent Fergeteghajtó, avagy Tempest Runner című hangjátékban. Felelevenítetve a Ziro.hu hagyományát, Star Warson dolgozó magyarként Jessicát is felkerestük néhány kérdéssel.
Kezdjük a legegyértelműbb kérdéssel. A neved nekünk magyaroknak eléggé ismerősen cseng. Tudsz esetleg magyar felmenőkről a családodban?
Igen. Pár éve végeztettem DNS-tesztet, nagyjából 50%-ban magyar származású vagyok. Anyai nagymamám leánykori neve Varga volt, Varga Olgának hívták, míg apai nagyapám Almásy Miklós volt. Mindketten teljesen magyarok. Ha jól tudom, a dédszüleim érkeztek Amerikába. A magyarságom az amerikai állampolgárság mellett mindig is részét képezte az identitásomnak. Gyerekkoromban a családi összejöveteleken gyakran ettünk magyar ételeket, a rokonaim magyar dalokat énekeltek, viszont sosem tanítottak meg magyarul.
Star Wars rajongó vagy? Korábban is szerettél volna már valami ilyesmin dolgozni, vagy egyszerűen csak egy kihagyhatatlan lehetőség volt számodra?
Kicsit mindkettő. Nyilván ismertem a Star Warst, hogy is ne lehetne ismerni, hiszen olyan hatalmas és csodálatos történetmesélő világ. Én is ezen nőttem fel annak idején a '80-as években, de gyerekként sosem néztem ilyen vallásos áhítattal a filmeket. Amikor viszont meghívtak, hogy dolgozzam rajta, az egy elképesztő megtiszteltetés volt. Úgy gondolom, mint művésznek, a karrierem egyik csúcspontja volt egy ilyen epikus dolognak a részesévé válni, amit ennyien szeretnek világszerte. Az pedig különösképpen jó dolog, hogy én személyesíthettem meg egy teljesen új karaktert, még ha csak egy audió projektről is legyen szó.
A Fergeteghajtó előtt felkértek, hogy alakítsam Reyt egy Shakespeare Star Wars mash-up projektben, amit a Comic Conon személyesen is előadtunk a rajongóknak. Szóval volt lehetőségem megmerítkezni a világban és emiatt kíváncsibb is lettem rá. Azóta megnéztem az összes sorozatot, van egy kilencéves fiam, akivel mindent megnézünk, A Mandalórit, meg minden mást. Amikor kint állsz a színpadon és színészkedsz, miközben melletted valaki Harrison Ford, Csubakka, vagy éppen Yoda hangján szólal meg, az valami egészen különleges. Az embert kirázza a hideg, annyira valóságosnak hat. Szóval afféle újjászületett Star Wars rajongó vagyok.
Olvastad esetleg valamelyik Köztársaság Fénykora regényt, mielőtt belevágtál a munkába? A Lucasfilm adott valamiféle instrukciót, milyen legyen a karakter hangja? Az előzményekkel kapcsolatban felzárkóztattak?
Ez általában mindig színészfüggő. Valaki szeret minden lehetséges információval tisztában lenni, mások kevésbé. Én az alapokkal szeretek tisztában lenni, azon túl pedig az ösztöneimre hagyatkozom. A szinkronrendező, Kevin Thompson viszont nagyon segítőkész volt. Nagyon alapos, így nagyon sok mindent megosztott velem a karakter hátterével kapcsolatban. Néhány könyvet is átküldött, ahol korábban szerepelt Lourna. Ezen felül meghallgathattam egy részletet egy hangoskönyvből, ahol egy férfi narrátor adta a hangját. A Lucasfilm részéről az volt az elvárás, hogy valami ehhez közelítő hangot kellene neki adni, de ezen belül szabad kezet kaptam. Úgy kellett rá gondolnom, mintha az én hangom lenne az eredeti, és a narráció azt utánozta volna le. Talán az egyetlen konkrét instrukció, ami nagyban meghatározta a dolgomat az volt, hogy Lourna akcentusát, illetve hanghordozását úgy írták le: „űrfrancia”. Azt is észben kellett tartanom, hogy ő egy harcos. Innen jött ez az érdes, karcos, szinte gyomorból jövő hang, amit adtam neki. Nagyon erős és sosem habozik megvédeni magát, semmi lazaság nincs benne, ebből az irányból igyekeztem megközelíteni. Összességében véve a hátterének nagy részét megkaptam, ezen felül pedig elég sok szabad teret is biztosítottak számomra. Épp így szeretek dolgozni.
Úgy gondolom remek munkát végeztél a karakter megformálásában. Különösen tetszett, ahogy a hangjának apróbb változtatásaival érzékeltetted a karakterfejlődését is.
Köszönöm! Ez nagyban Kevin érdeme is, nagyon jó volt, hogy valaki kívülről figyelte és átlátta az egészet, és mindig segített képbe hozni minket. Mert a könyv igazából úgy van megírva, mint egy forgatókönyv, így olyan volt, mintha egy filmet forgatnánk, csak éppen nem vettek minket kamerák. Szóval nagyon kellett valaki, aki mindig felvilágosított minket, hogy éppen hol tartunk időben.
Ezt az is megnehezítette, hogy a járvány miatt mindannyian otthonról dolgoztunk. Egy alkalommal majdnem elájultam a szekrényemben, mikor egy csatajelenetet kellett felvenni és tíz percen át úgy kellett tennem, mintha pofán vernének. Szóval mindenképp kellett valaki, aki kívülről segített összerakni ezt az egészet.
Mit gondolsz Lourna karakteréről? Kedveled őt? Jó gonosztevőnek tartod?
Nagyon kedvelem. Nagyon rezonál velem a karakter, mert nem épp egy kiváltságos helyről származik. Erős igazságérzete van és nem helyezi magát az emberség fölé jobb szó híján. Van benne vágyakozás, és éppen annyi félelem, aminek révén bátor lehet. Ezen felül okos, vicces és szellemes is. Tetszik, hogy van egy küldetéstudata. Nagyon erős élmény volt a járvány éveiben dolgozni ezen, hiszen mindannyiunknak fejlődnie kell, harcolnunk kell a fejlődésért, és ez nem minden esetben szép. Tetszik, hogy Lourna útja sem kifejezetten szép.
Nagyon érdekes, ahogyan te gonosztevőként írod őt le. Színházban is szoktam játszani, ahol gyakran alakítok olyan karaktereket, akiket a közönség zöme rosszfiúnak tartana. Én viszont annyira belehelyezkedem a szerepbe, hogy nem tudok rájuk úgy tekinteni. Színészként harcolnod kell a karakteredért, el kell hinned, hogy igaza van.
Egy utolsó kérdést engedj még meg. Mi a kedvenc magyar ételed?
Amire a leginkább emlékszem, és amit leggyakrabban ettünk gyerekkoromban, az a töltött káposzta.
Az interjú videós formában is megtekinthető:
Kelemen Richárd (Rixon)
