Melyik Star Wars könyveket olvasó rajongó ne ismerné Timothy Zahn nevét? A 71 éves amerikai író mindörökre letette a névjegyét a franchise-ban Thrawn, Mara Jade vagy épp Gilad Pellaeon karakterének megalkotásával. Az ikonikus Thrawn mellett, a kánonban két további trilógiát is írt a chiss stratégáról, a legendák között pedig további kötetei sorakoznak Luke Skywalkerről, Mara Jade-ről, az Igazság Keze rohamosztagos alakulatról, vagy épp Han Solo és Lando Ocean's filmekből inspirálódott kalandjáról. Az azonban kis hazánkban már kevéssé ismert, hogy Zahn számos más saját, eredeti történetet írt, amelyek mind műfaját, mind stílusát tekintve érdekes lehet a Star Wars fanoknak is, ha épp egy kis újra vágynak a franchise-könyvek helyett!

1) A Conquerors trilógia

Első helyen a Conquerors trilógiát ajánlanám, mely Zahn korai írásai közé tartozik, 1994 és 1996 között írta azokat. A három regény (Conquerors' Pride, Conquerors' Heritage és Conquerors' Legacy) közül az első két kötet magyarul is megjelent, Hódítók hatalma, illetve Hódítók öröksége címen. A könyvek a Lap-ics nem túl jó minőségű kiadásában viszonylag könnyen fellelhetők antikváriumokban, ám a fordítás csalódást keltő: az első könyvet rögtön önkényesen két részre szedték szét, illetve igyekeztek a Star Wars könyvek sikerével eladni e történeteket, ami megtévesztő lehetett. A történet ízig-vérig űropera: egy család, a Cavanagh família sztorija, mely a galaxisban zajló nagyobb eseménysorok sűrűjébe kerül. A kisebbik fiú, Pheylan Cavanagh kapitány tagja, és egyetlen túlélője annak a flottának, amely sikertelenül próbálta felvenni a kapcsolatot az idegen zhirrzh fajjal. Ám a zhirrzh hajóhad a rádiójelekre fegyverrel válaszol... E történet elég sablonosan hangzik, ám ez csak a kezdet, és látszat. Nehéz spoiler mentesen írni róla, mert az igazi csavar már a második kötetben történik: amíg az első részben az emberek, illetve azon belül is a Cavanagh család szemén keresztül láthattuk a félelmetes hódító faj jelentette veszélyt, addig a második kötetre megfordul a helyzet. Ennek szereplői ugyanis a másik oldal, a zhirrzh-ek (itt is egy család, Thrr-gilag és Thrr-mezaz famíliája), akik szemszögéből pont az emberek a kegyetlen hódítók, akik megtámadták az ő felfedező- és kutatóhajójukat, méghozzá ok nélkül és egyenesen bölcspusztító fegyvereket bevetve!

A háború tehát egy félreértésen, két teljesen más kultúra egymást meg nem értésén alapul, a pusztítást és veszélyt két család drámáján keresztül ismerhetjük meg. Ezt ráadásul egy politikával, politikai intrikával vastagon átszőtt történetbe ágyazva. Különösen üdítő, hogy sok amerikai sci-fivel ellentétben a jövő Földje és emberi társadalma se angolszász, ugyanúgy vannak olaszok, japánok, mexikóiak ebben a világban is, saját kis kolóniákkal, melyek külön szövetségeket, nemzeteket alkotnak. Bár Zahn maga fizikát végzett, ösztönös érzéke van a társadalomtudományokhoz, különösképp a kulturális antropológiához, remekül és hitelesen képes megalkotni a miénktől távoli és ismeretlen kultúrákat, s mentalitást. S különösen megdöbbentő és érdekes a zhirrzh társadalomban a bölcsek szerepe, ám hogy kik ők és miért fontosak, az már spoileres lenne. Akit jobban érdekel (de még nem szánná rá magát a könyvek elolvasására), itt, itt és itt írtam a három könyvről.

2) A Cobra sorozat

Szintén régi, klasszikus Zahn-történet a Cobra széria, melynek első trilógiáját még a '80-as években vetette papírra (Cobra, Cobra Strike, Cobra Bargain). Ezek közül az első rész jelent meg magyar nyelven, Kobraharcosok címen. Zahn azonban a 2000-es évek végén (Thrawn-hoz hasonlóan) ezt a szellemi gyermekét is újra leporolta, és további két másik trilógiát írt ebben a világban Cobra War (Cobra Alliance, Cobra Guardian, Cobra Gamble), valamint Cobra Rebellion (Cobra Slave, Cobra Outlaw, Cobra Traitor) címeken. A sorozat besorolása katonai sci-fi, ugyanis az első regény kiindulópontja valóban egy háború, melyet az emberiség a Troft fajjal vív, és az emiatt életrehívottott kobraharcosokkal, akik gyakorlatilag különféle technológiai eszközökkel (keményebb csontváz, lézerek, reflexsegítő szervómotorok) felszerelt elit katonák. Ám a háború már az első könyv elején véget ér, a történet pedig inkább arról szól, hogy a civilizált társadalom nem tud mit kezdeni a veteránokkal, majd mintegy száműzve őket más telepesekkel együtt a troftok által uralt űr másik szélére küldi őket. A későbbi sztorikban persze vannak újabb háborúk, inváziók és más konfliktusok, de a történet már egy új, furcsa kolónia története, messze a korábbi civilizációtól, akik megpróbálnak együttélni egymással (kobrák és sima emberek), a troftokkal, illetve egy titokzatos, elveszett emberi kolóniával, Qasama népével.

A grandiózus Cobra-saga valójában egy család története is, az első három kötet a Moreau család különböző generációinak történetét regéli el (Johnny az egyik első kobraharcos, fiai: Corwin, Justin és Joshua, illetve Justin lánya, Jin), addig a másik két trilógia már kifejezetten egy szűk családot, Jin Moreau-t, férjét és gyermekeit helyezi a középpontba. Zahn kedves témája, a kulturális sokszínűség, és a különféle kultúrák egymás mellett élése itt is megmutatkozik, különösen a két eltérő emberi civilizáció a Kobra Világok és a Qasama kapcsolatában. Természetesen ez a történet sem mentes intrikáktól, váratlan fordulatoktól, ráadásul itt is találunk kiváló stratégákat, a Qasama egyik politikai vezetőjét, Moffren Omnathit,  és katona szövetségesét Miron Akimot, akik amolyan arab Thrawnként képesesek átlátni a nagyobb képet. A Cobra-saga véleményem szerint inkább űropera, mint katonatörténet. Zahn Blackcollar trilógiája (melyről most nem írok), inkább nevezhető katonai sci-finek. Az egyes trilógiákról bővebben itt,  itt és itt írtam.

3) A Quadrail sorozat

Az előzőektől némileg eltér a Quadrail vagy Compton sorozat, mely egyes szám első személyben íródott, s Frank Compton szemüvegén keresztül követhetjük végig az eseményeket. A sorozat öt könyvből áll (Night train to Rigel, The Third Lynx, Odd Girl Out, The Domino Pattern és Judgement at Proteus), s a krimi elemet sem nélkülözi, különösen a negyedik kötet amolyan Gyilkosság az Orient expresszen az űrben. S nem véletlenül: e világban ugyanis az egész galaktikus rendszer lelke a Quadrail, a galaxist átívelő vonat- vagy inkább metróhálózat, mely az egyetlen ismert módja a fény feletti utazásnak: a Quadrail szerelvényeinek 100 km/órás sebessége a valós térben 1 fényév/percnek felel meg. A Quadrail így az egyetlen összekötő kapocs a fajok és csillagrendszerek között: a vonathálózaton keresztül zajlik a személyes utazáson kívül minden galaktikus méretű térforgalom, de itt áramlik az információ is. A Quadrail tehát hatalom, ám az azt működtető különleges faj, a Pókok nem érdekeltek ilyesmiben, igazából életük fő célja és küldetése a vasútrendszer működtetése. A vonat sohasem késik, mindig minden pontos, fegyvereket és hasonló dolgokat pedig szigorúan tilos a fedélzetre vinni, amely végső soron annak is elejét veszi, hogy a különféle fajok háborút kezdeményezzenek egymás ellen.

Az izgalmas alapsztoriba csöppen be az emlegetett Frank Compton, egy jól képzett ügynök, akit nem régiben rúgtak ki a Western Alliance hírszerzésétől, és aki egyszercsak beletoppan egy galaktikus méretű összeesküvésbe, majd a titokzatos Pókoknak kezd dolgozni. Az összeesküvés izgalmas, és spoileres, talán annyit lehet elmondani, hogy a nagy ellenfél a Modhri nevű csoportelme, mely különféle gazdatestek révén igyekszik megszállni a galaxist. E történet már csak az összeesküvések kibogozása révén sem mentes a krimielemektől, Compton megkapja a saját Watsonát is az ifjú Bayta személyében. Azt is megemlíteném, hogy ebben a sci-fiben nagyon nem a Föld és az emberiség a világ közepe, sőt éppen azért értékelődünk fel, mert olyan kis jelentéktelen porfészek a miénk a Quadrail által átszelt univerzum más fajaiéhoz képest. Bővebben itt és itt írtam ezekről a könyvekről.

4) A Dragonback-sorozat

Megint egy másfajta sorozat mint az eddigiek: a hat kötetes Dragonback széria (Dragon and Thief, Dragon and Soldier, Dragon and Slave, Dragon and Herdsman, Dragon and Judge és Dragon and Liberator) ugyanis a fiatalabb olvasók számára készült, mondhatni ifjúsági regények. A középpontjában egy tizenéves árva kisfiú, Jack Morgan áll, akit a híres mestertolvaj, Virgil Morgan nevelt, ám miután Virgil bácsi elhalálozott, Jack ténylegesen magára maradt, csupán bácsikája űrhajójában megőrződött virtuális személyiségmátrixa, Virge bácsi az egyetlen társa. Ekkor zuhan le a Jack búvóhelyéül használt kietlen bolygóra egy titokzatos hajó, melynek egyetlen túlélője Draycos a hős K'da katonaköltő. Draycos úgy néz ki mint egy fekete pikkelyű, kisebb méretű (tigris nagyságú) sárkány, amikor éppen 3 dimenzionális. A K'da ugyanis egy szimbióta faj, akiknek a túléléshez szükség van egy gazdatestre, ugyanis csak néhány óráig képesek 3D-ben létezni, ezt követően fel kell töltődniük 2 dimenziósan, különben eltűnnek. Mint talán már egyértelmű az ifjú Jack lesz Draycos gazdatestje, akinek a 2D-s sárkány a hátán végighúzódó tetoválásként él. 

A történet Jack története, hogy hogy lesz egy tolvaj nevelte, kétes erkölcsű gyerekből hős, hogyan lesz rá hatással magasztos K'da katonaköltő. Jacknek meg kell tanulnia bízni másokban, s ráeszmélnie hogy a jóratörekvés nem gyengeség és veszélyfaktor, hanem a jó irány. Mindezt úgy, hogy mellette a kettősüknek ki kell deríteni, hogy kik segítik az emberek (és más fajok) lakta galaxisrészben azt a pusztító ellenséget, akik elől Draycos hajója is menekült. A történet fordulatos, s bár gyerekeknek, fiatal felnőtteknek szól, olyan komolyabb témákat is érint mint a rabszolgasors, vagy éppen a gyerekkatonaság.

5) Az Icarus sorozat

Végezetül az Icarus sorozatot ajánlanám, ugyanis ez Timothy Zahn legfrissebb projektje. Az előzmény itt is egy régebbi regénye, az 1999-ben megjelent The Icarus Hunt, mely az egyik legklasszikusabb sci-fi története. A sztori egyes szám első személyben íródott, a főhős a csempész Jordan McKell, illetve társa a kalixi  Ixil (egy hüllőszerű, iguánaképű faj, akik idegi kapcsolatban állnak menyétszerű állatkáikkal). McKellt azonban felbérli az iparmágnás hobbirégész, Arno Cameron, hogy juttasson el egy ocsmány hajót, az Icarust a Földre, ugyanis ezzel nagy szolgálatot tesz az emberiségnek (és még fizet is érte). McKell vállalja, s a Cameron által összetoborzott héttagú legénységgel nekiindulnak az útnak, mely során szembe kell néznük egy gyilkossággal, a gazdasági nagyhatalom Patth faj üldözésével, valamint az alvilág legrémesebb alakjaival is. A The Icarus Hunt egy kerek egészet alkot, önmagában is megállja a helyét, s ízig-vérig sci-fi. Talán a legfelnőttebb Zahn történet mind közül.

Zahn azonban az elmúlt években gondolt egyet és ezt a világot is leporolta, s egyből ötrészes folytatást, vagy inkább spinoffot tervezett. Ezen új sorozat főhőse már nem McKell, hanem egy új szereplő, az ex-fejvadász Gregor Roarke, és kadoliai társa, a kiváló szaglású humanoid nő, Selene. Őket bízzák meg kétes alakok, hogy találják meg az elveszett Icarus korábbi komputerspecialistáját, az eredeti könyvben szereplő Terát. A történetfolyam továbbra is az Icarus titka és lehetőségei körül forog, s az eredeti regény más hősei is visszaköszönnek benne. A folyatatás első kötete tavaly jelent meg Icarus Plot címen, a következő felvonás (Icarus Twin) pedig decemberben várható!

***

Nos kedves olvasó, ha eddig eljutottál, talán egy picit felkeltettem érdeklődésed Timothy Zahn nem Star Wars művei iránt. Persze akadnak nehézségek, mint a szükséges angol nyelvtudás, de a kötetek e-bookban könnyen és viszonylag olcsón beszerezhetők, s garantáltan fordulatos kalandokat ígérnek! Ha tetszettek a Thrawn-regények, ezekkel is érdemes tenni egy próbát. Izgalmas, kreatív sci-fi világok, lebilincselő űroperák, s a depresszív sci-fikkel ellentétben általában happy end vár a rád!

Kádas István