Szeptember 21-én indul útjára a Disney+ felületén a negyedik élőszereplős Star Wars sorozat, mely a Zsivány Egyesben megismert Cassian Andor életét fogja részletesebben bemutatni. Ennek az apropóján blogunk cikksorozatot indított, melynek célja nem más, mint a Lázadók Szövetségében fontos szerepet betöltő egyének (és csoportok) részletes bemutatása. Sorozatunk következő cikke Mon Mothmára fókuszál. Bár címünkben kissé sarkosan fogalmaztunk, ez a paradoxonnak tűnő állítás mégiscsak jellemzi azt a Mon Mothmát, aki a lázadás anyjának is nevezhető, ha már Bail Organát a szerveződés apjaként emlegettük legutóbbi cikkünkben. De hogyan lett a Chandrila szenátorából a Szövetség egyik legemblematikusabb alakja, később pedig az Új Köztársaság első főkancellárja?

A háború ellenzői

Mikor a szeparatisták szerveződése egyre nagyobb fenyegetésnek látszott a Köztársaság számára, a Szenátusban parázs viták zajlottak arról, vajon szükség van-e egy saját hadseregre is. Mint tudjuk, Palpatine főkancellár különleges jogkörének segítségével végül a haderő felállítása mellett döntött, ezért vethette be a Köztársaság a klónhadsereget, és így kezdődhetett el a klónok háborúja, viszont rengeteg szenátor ellenezte ezt a döntést és a békés megoldást forszírozták.

Ezen szenátorok között a korábban említett Bail Organa, és talán a leghangsúlyosabb Padmé Amidala mellett állt Mon Mothma, a Chandrila szenátora is. Elvei mellett kitartva Mothma számos tárgyaláson vett részt a szeparatista világok szenátorainak részvételével még a háború alatt is, többek között a független Mandalore bolygón. Ezek a tárgyalások ugyanakkor többnyire hasztalanok és eredménytelenek voltak.

A Kétezrek Delegációja

Nem sokkal a háború vége előtt ugyanezen szenátorok Padmé vezetésével megalkottak egy kétezer főt számláló petíciót, mellyel azt szerették volna elérni, hogy Palpatine a háború végeztével garantálja, hogy különleges jogai visszaszállnak a Szenátusra.

A Birodalom felemelkedésével törekvéseik nyilvánvalóan vakvágányra futottak, hiszen Palpatine a jogairól való lemondás helyett teljhatalmat kapott. Ezen felül a kezdeményezés a Birodalom szempontjából gyakorlatilag árulásnak volt minősíthető, így 63 résztvevőt le is tartóztattak. Később viszont a Kétezrek Delegációjának alapítói jelentették a Szövetség politikai bázisát.

Szövetség a Köztársaság Visszaállítására

Mon Mothma szenátortársaival együtt eleinte megpróbált a Szenátusban harcolni a jó ügy érdekében. Továbbra is hitt abban, hogy az érvek és a szavak elengendőek lehetnek ahhoz, hogy változást érjenek el. Ezirányú küzdelmeinek az Andor című sorozatban is szemtanúi lehetünk majd.

Miután azonban törekvései hasztalannak bizonyultak, nem volt más választása, mint a harc útjára lépni, bármennyire is szembement így saját elveivel. A kezdetben egymástól függetlenül működő lázadó sejteknek koordinációra volt szüksége ahhoz, hogy együttesen nagyobb erőt tudjanak képviselni. Ezt a koordinációt végül a Birodalommal elégedetlen szenátorok tudták megadni, Mon Mothma pedig karrierjét feláldozva nyíltan a szerveződő Lázadó Szövetség élére állt, ezzel először egyesítve a sejtek munkáját.

Mon Mothma kancellár

Miután a lázadók legyőzték a Birodalmat, beteljesítették szövetségük elsődleges célját és létrehoztak egy új, demokratikus államalakulatot Új Köztársaság néven. Ennek vezetői kezdetben megőrizték a korábbi Köztársaság kancellár címét, ám ezt később megpróbálták felváltani az első szenátori címmel, melynek célja a központi hatalom erősítése lett volna. Azonban az Amaxine Harcosok tevékenysége miatt ezt a tisztséget az Új Köztársaság soha nem tudta bevezetni. 

Mon Mothma viszont még kancellárként, első ízben töltötte be a vezető szerepet az új állam élén. Rendelkezései elsősorban arra irányultak, hogy az új rendszerben mindenki képviseltetve legyen és biztonságban érezze magát. Éppen ezért az Új Köztársaságnak nem volt állandó központja, mint amilyen korábban a Coruscant volt, ezzel szemben bizonyos időközönként új helyre költözött a Szenátus. Az első főváros a Chandrilán, Mothma szülőbolygóján volt, nem sokkal később pedig a Nakadiára költözött át a központ, míg a folytatástrilógia idején a Hosnian Prime töltötte be ezt a szerepet.

Mothma egyik legnagyobb hibáját is kancellárként követte el, ugyanis úgy döntött, hogy az Új Köztársaságnak ne legyen hadserege, csupán egy kis létszámú szervezet, melynek főleg rendfenntartó és ceremoniális szerepe volt. Azért gondolta ezt a döntést helytállónak, mert a galaxis lakói immáron évtizedek óta fegyverekkel a fejük felett éltek először a klónok háborúja, majd a Birodalom rémuralma miatt, így ezzel akarta hangsúlyosabbá tenni a békés átmenetet. Ugyanakkor később pontosan emiatt tudott felemelkedni az Első Rend, melynek fenyegetését, ugyan már nem Mon Mothma hivatali idejében, de szintén alábecsülte az Új Köztársaság. Ehhez csak hozzáadott az, hogy míg Mon Mothma karizmatikus személyisége erős politikai konszenzust tudott teremteni a Szenátusban, eddig ismeretlen utódja erre már nem volt képes. Az Új Köztársaság legfontosabb döntéshozatali szerve ezáltal káoszba fulladt és kétpártrendszer alakult ki.

Mon Mothma életének vége egyelőre ismeretlen, ugyanakkor feltételezhető, hogy a folytatástrilógia idejére már meghalt, tekintve, hogy semmilyen részt nem vállalt az Első Rend elleni harcban. Az bizonyos, hogy kancellári pozíciójáról önként mondott le betegsége miatt, ami párhuzamba hozható a Legendák történetével is, melyben szintén hasonló problémákkal kellett megküzdenie.