A Független Rendszerek Konföderációja Yavin előtt 24-ben alakult Dooku raxusi beszéde után. Rengeteg rendszer szakadt el a Köztársaságtól, melyekben George Lucas világának talán legkreatívabb lényei élnek. Legtöbbjük ma sem tartozik a mainstream fajok, illetve karakterek közé a rajongók szemében, így nem is láthatjuk sűrűn e fajokat filmekben vagy sorozatokban. A legtöbben keveset tudnak róluk, de a Szeparatisták rajongójaként feltett szándékom volt, hogy új cikksorozatomban közelebb hozzam őket a rajongókhoz. Remélem ez valamennyire sikerült és köszönöm azoknak akik követték a sorozatot.

A kincses bolygó

A Serenno a Peremvidéken helyezkedett el, vezetője a legnagyobb nemesi ház feje, a Serenno ház grófja volt. A grófok tanácsa a fővárosban, Caranniában ülésezett. A bolygó felszíne gyönyörű és változatos volt, de talán hatalmas erdői voltak a legmeghatározóbbak. A Serennónak két holdja volt, ezek közül az egyiket Manterónak vagy Temetési holdnak nevezték. A bolygó egy ritka fémnek, a sacaniumnak köszönhette gazdagságát.

Dooku, az árva

Dooku karizmatikus, intelligens, fenyegető, eleinte erkölcsös jedi volt, aki azonban később egy manipulatív népirtóvá változott. De mitől „romlott el” egy alapvetően jó ember?

Dooku Y.E. 102-ben született, Gora gróf és Anya grófnő második gyermekeként. Amint Gora rájött, hogy fia erőérzékeny, az erdőben hagyta meztelenül, hogy meghaljon, egy jedi felderítő azonban megtalálta. Dooku a templomban nevelkedett, ahol a legtöbb társától elhatárolódott. Nem szerette a céltalan baráti csevegéseket, sem a hangoskodást, érzelmileg pedig inkább teljesen elzárta magát mindentől, mivel társai kinézték és gyakran gúnyolták. Barátságok helyett tanárai megbecsülését kereste, igyekezett az általuk meghatározott szabályokon belül maradni és mindig tökéletesen teljesített.  Idővel azonban Dookut is megtalálta a barátság Sifo-Dyas személyében, akivel elválaszthatatlanok lettek.  A két ifjú egymás tökéletes ellentéte volt, Sifo-Dyas ugyanis lázadó szellemű és figyelmetlen volt. 12 évesen mindketten részt vettek a Galaktikus Fesztiválon, amit épp a Serennón rendeztek meg. Dooku itt találkozott Jenzával és Ramillal, akik valamiért ismerősnek tűntek neki. Jenza, miután megtudta, hogy Dooku a bolygóról származik, körbevezette a fiút fővárosban. A Gyűlésteremben Dooku figyelmét megragadta egy féldombormű, ami Jenza szerint egy ősi serennói sárkányfélét, egy tirra’takát ábrázolt. Mikor Dooku megérintette, hallotta az állat üvöltését és az épület rájuk omlott. Mire kiszabadították őket, megjelent Gora gróf is, aki éktelen haragra gerjedt mikor meghallotta kitagadott fia nevét. Dooku ekkor tudta meg, hogy Jenza és Ramil a testvérei, a szülei pedig eldobták őt.

Növekvő sötétség

Jenza titokban küldött Dookunak egy adóvevőt, így a két testvér kapcsolatban maradhatott egymással. Dookunak így már két támasza is lett és annak ellenére, hogy tudta, tilosban jár, nem utasította el Jenzát és egyre gyakrabban gondolt arra, mi lehetett volna belőle. A két testvér végül lebukott, mikor a lány elhívta őt édesanyjuk temetésére. A ceremónián Dooku meg akarta védeni Jenzát az apjuk ellen lázadó munkásoktól, de véletlenül felborította édesanyjuk koporsóját, így egy időre Jenza is elfordult tőle.

Az évek során Sifo-Dyasszal számos kalandba keveredtek, például betörtek a sith ereklyéket tartalmazó Bogan gyűjteménybe is, ahol Dooku újra találkozott a tirra’takával egy látomás erejéig. Ezután figyelt fel rájuk Lene Kostana mester, aki sith ereklyéket kutatott, ugyanis hitt a sötét rend visszatérésében. Kostanára Dooku a mentoraként tekintett és hasonlóan vélekedett.

16 évesen Sifo-Dyast Kostana mester a padawanjának választotta, ezzel csalódást okozva Dookunak. Az ifjú azonban nem sokáig szomorkodott, ugyanis maga Yoda mester vállalta tanítását. Habár az évek során szoros kötelék alakult ki köztük, Dooku és Yoda szinte soha semmiben nem értettek egyet, ráadásul Dooku úgy érezhette, Yoda csupán azért választotta őt, hogy irányíthassa a fiúban növekvő sötétséget.

Dooku egészen fiatalon, az Asusto bolygón használt először erővillámokat, amikor megvédte Sifo-Dyast, Kostana mestert és önmagát fogva tartóiktól. Dooku erről még Yodának sem beszélt, Kostana mester pedig megtanította egy régi technikára, amivel a világos oldalon tudta tartani magát. Miután mestere megtanította Sifo-Dyasnak, hogyan nyissa meg elméjét a kozmikus erőnek, a fiú egyre többet szenvedett látomásoktól. Az egyikkel megjósolta a protobranchi katasztrófát, de a Jedi Tanács nem hallgatott rá. Végül a jóslat beigazolódott és Sifo-Dyas Dookuval együtt kiábrándultan tapasztalta, hogy a Köztársaságot jobban érdekelték a gazdasági következmények, mint az elveszett életek.

Dooku és Sifo-Dyas jedi lovagként eltávolodtak egymástól. Sifo-Dyas Kostana mester társa maradt, ugyanis látomásai miatt kiszolgáltatott volt. Nagyon ritkán tértek vissza a templomba, így Dooku alig látta barátját, sőt, félt is a találkozásoktól, mivel mellette felerősödtek Sifo-Dyas látomásai.

Mester és tanítványai

Dooku nehezen fogadott tanítványt, de csak látszatra volt zárkózott. Első padawanja Rael Averross volt, aki nem is hasonlított rá. A fiú nagyon későn, ötévesen került a templomba és hiányolta a családját.  Neki megvolt az, amire Dooku mindig is vágyott, valószínűleg ezért is értették meg annyira egymást és ezért akart enyhíteni a gyerek lelki fájdalmán.  Míg Dooku mindig kifogástalanul öltözött és viselkedett, Rael minden létező módon kifejezte, hogy nem kívánta ezt az életet. Dooku ráhagyta, valószínűleg ebben is erősen hasonlóan érzett.

Miután Rael lovag lett, Dooku magányos és befelé forduló lett, volt tanítványa sürgette, hogy vegyen maga mellé új padawant. Ő lett Qui-Gon Jinn. Második tanítványa már sokkal jobban hasonlított rá, leginkább a régi énjére.  Szabálykövető és kiváló volt, habár túl sok figyelmet fordított az érzelmekre.  Ugyan nem szerette felfedni az érzelmeit – vagy csak nem tudta mindig hogyan kellene –, Dooku legalább annyira fontosnak tartotta azokat, mint Qui-Gon.

Ezek az érzelmek azonban néha átvezették a sötét oldalra és akár ölt is volna azért, hogy megvédje tanítványait.

Harmadik tanítványa Asajj Ventress volt. A fiatal nő képességeit Dooku nagyra tartotta és fel akarta használni Sidious legyőzéséhez, végül azonban saját maga végzett vele.

Az elveszett huszadik

Idővel Dooku a Tanács tagja lett, de közben  visszafordíthatatlanul kiábrándult a Köztársaságból és úgy vélte a Jedi Rend túlságosan összefonódott a politikával.  Végül hatvanévesen visszatért a Serennóra és felvette a grófi címet. Miután bátyja, Ramil háborút robbantott ki a bolygón, a húga segítséget kért a Köztársaságtól. A szenátus azonban nem nyújtott segítséget, mondván, ez belső ügy, ezért Dooku újra összeállt barátjával és annak mesterével, hogy megmentsék a bolygót.

A harc közben Dooku felébresztette a bolygó mélyében szunnyadó igazi tirra’takát. A hatalmas lény eleinte hallgatott Dookura, ám a férfi aztán elvesztette felette az irányítást és kénytelen volt megölni, ahogy a bátyját, Ramilt is. Sifo-Dyas fejében ekkor elcsendesedtek a hangok és látta ahogy a Dooku előtt álló utak összeolvadnak.

A hamis diktátor

Dooku ugyan mérhetetlen vagyon birtokosa lett, mégis eltűnt a politikai életből. Az a hír járta, egy új rend megalapításán dolgozik. Valójában  Dookunak eleinte a saját bolygójának irányítása is nehezére esett.  A nemesek nem fogadták el, a politikusok nem figyeltek rá, önerőből nem jutott előre.

Darth Sidious azonban szemet vetett a kiábrándult jedire, kihasználta Dooku irányítási és bizonyítási vágyát, közben pedig szép lassan behálózta őt.

Dooku miatta azt gondolta, a rendhez a hatalmon át vezet az út és felhagyott az idealizmussal. Sidious bábja lett, minden tette megrendezett, minden beszéde pontosan megírt, Sidious által jóváhagyott előadás volt. Sidious magában kifejezetten élvezte, hogy ezzel megszégyenítheti a férfit aki mindig arra vágyott, hogy számítson. Dooku pedig mindezt vagy nem látta, vagy nem akarta látni. Valószínűleg túl későn ébredt minderre, akkor pedig már nem csak a húgát, de a legjobb barátját is feláldozta a nagyobb cél érdekében.

Onnan visszafordulni már lehetetlen volt, így  új célja az lett, hogy megölje Sidioust és átvegye a helyét.  Csakhogy itt is tévútra vitte az egója és elszámította magát, Sidious minden szövetségest kiiktatott mellőle. A háború nagy részében egyedül Grievous tábornokra számíthatott, aki nem egyszer mentette meg az életét is, még saját hibáitól is. Viszont a tábornokkal szinte esélytelen volt harcba szállni Sidious ellen, ráadásul Dooku is egyre inkább öregedett. A harcokban is egyre többször kapott súlyos sérüléseket, mégis

azzal hitegette magát, hogy túl fontos mestere számára. Sidiousnak azonban ő mindvégig csak egy könnyen jött beugró volt.

A különc figura

A filmekben a karaktert a legendás Sir Christopher Lee alakította, aki legjobb barátja, Peter Cushing (Tarkin kormányzó) kedvéért vállalta el a szerepet. A filmeken kívül általában Corey Burton kölcsönzi hangját.  Egy igen érdekes párhuzam is van közte és köztem.  Burton Asperger-szindrómás, emiatt ritkán jelenik meg a rajongók előtt és kifejezetten érdekes, hogy szinkronszínész lett. Az aspergeres emberek egyik legfőbb nehézsége általában beleélni magukat más helyzetébe, ezért is akkora példakép számomra.

A cikk elején kitértem arra, hogy Dooku igen nehezen teremtett kapcsolatokat és tudta kifejezni érzelmeit. Ezen kívül az írók feltűnően sok általános autisztikus jegyet írtak a karakterébe. A klónok háborújában, de leginkább a könyvekben egyértelműen zavarta, ha illetéktelenek megérintették. Szociális téren fejletlen volt, ezt kompenzálta azzal, hogy minden másban élen járt. Nem szeretett viccelni és általában túlfókuszált egy célra.

Ezek a tulajdonságok nagyon általánosított jellemzői az aspergeres embereknek, habár a messzi-messzi galaxis világában egyelőre nincsen ennek az állapotnak megfelelő fogalom. Az egyetlen szintén autisztikus (de mégis más) karakterjegyeket mutató főbb szereplő Thrawn főadmirális.

Egyéb érdekességek

• Cavan Scott Anya grófnő nevét direkt a magyar anya szó jelentése miatt használta, ezzel duplán kifejezve mennyire hiányzott Dooku életéből. Mindezt egyébként a Ziro.hu-nak árulta el a szerző.
• Dooku könnyen kötődött az állatokhoz, például Kostana mester egyik convorjához, Calleenhoz is.
• A legenda szerint a tirra’taka egyben tartotta a világot, de balszerencsét hozott, ugyanis régen a sith-ek saját céljaikra használták. A lény megérezte Dookuban az Erőt és rémületében el akarta pusztítani.
• Dooku a galaxis és a Jedi Rend valaha látott legképzettebb kardforgatói közé tartozott és a makashi stílust preferálta. A makashi kifejezetten fénykardok közötti párbajokra lett kifejlesztve és az Erő helyett a precíz technikák domináltak benne. Dooku a stílushoz igazította hajlított fénykardmarkolatát is.
• A gróf már jediként is szerette öltözékével is kifejezni felsőbbrendűségét. Ruhatárába tartozott egy kézzel szőtt ruha, amit a Vjun mesterei készítettek, valamint egy serennói köpeny. A köpenyt két, serennói ezüstből készült kapocs fogta össze. Később a selyemből készült pizsamáját is saját monogramja díszítette, pedig teljesen egyedül élt kastélyában. Ráadásul  imádta a bort. 
• Dooku kedvenc hajója a Punworcca–116 osztályú napvitorlása volt, amit a geonosisiaktól kapott ajándékba. A hajó ugyan elegáns volt, de könnyű célpont is egyben – a gróf önteltségében viszont ezt sem vette figyelembe.
• Dooku neve a japán „doku” szóból származik, ami mérget jelent. A legtöbb nyelvben azonban egészen trágár kifejezésnek számít a szó, így például Brazíliában megváltoztatták a gróf nevét Dookanra. Dookunak nincsen vezetékneve.
• Dooku és Cad Bane mellett portálunk híres névadójának, Zirónak a hangját is Burtonnek köszönhetjük.

„Nem azért választjuk a világos oldalt, mert győzni akarunk… Hanem azért, mert az a világos oldal.” (Rael Averross)

Dooku karaktere a többi sith-hez képest általában háttérbe szorul a rajongók körében, pedig nem ezt érdemelné. Rajta keresztül tökéletesen  látható, hova vezet az, ha az embert megtagadja saját családja, hogy emiatt egész életében tévesen fogja kutatni, ki is ő valójában és képtelen lesz szeretni önmagát.  Habár a történetében – Grievoushöz hasonlóan – még van némi sötét folt, az egyértelmű, hogy rossz döntései mögött komoly lelki hiányosságok is állnak, amik nagyban a jedik nevelési módszereinek köszönhetőek. Dooku valószínűleg sosem érezte át az igazi világos oldalt, talán csak születése után. Ahogy őt édesanyja kezéből, úgy tépték ki belőle a világosságot, így nem ismerte fel volt tanítványa, Rael Averross egyszerű igazságát. Ez pedig végül a vesztét okozta.

(A cikk eredetileg a Ziro.hu oldalán jelent meg 2022. 06.28-án.)