A Független Rendszerek Konföderációja Yavin előtt 24-ben alakult Dooku raxusi beszéde után. Rengeteg rendszer szakadt el a Köztársaságtól, melyekben George Lucas világának talán legkreatívabb lényei élnek. Legtöbbjük ma sem tartozik a mainstream fajok, illetve karakterek közé a rajongók szemében, így nem is láthatjuk sűrűn e fajokat filmekben vagy sorozatokban. A legtöbben keveset tudnak róluk, de a Szeparatisták rajongójaként feltett szándékom, hogy új cikksorozatomban közelebb hozzam őket a rajongókhoz.

Késői tervek

2002 őszén a produkciós csapat még javában tervezte az előzménytrilógia záródarabját, A Sith-ek bosszúját (2005). Az egyik szokásos péntek esti gyűlésen George Lucas felfedte, hogy a film gonosztevőjének egy szeparatista droidtábornokot képzelt el, és ezzel kemény feladat elé állította a művészeket.

„Nem mondanám feltétlenül droidnak. Lehet valamilyen űrlény is akár. Nem vagyok biztos abban, hogy embert szeretnék”

– ennyi információból kellett kezdetben dolgozniuk a kreatívoknak. Később Lucas bővített az elképzelésén és kijelentette, hogy a karakter legyen ikonikus, mindezt úgy, hogy nem sith és nem is erőérzékeny. A csapat nem igazán tudta, mihez kezdjen, ráadásul ezen a ponton azt sem tudták milyen és mennyi szerepe lesz a filmben a karakternek. Kezdetben egy halom tervet legyártottak, majd Lucas egyértelműen kizárta a legtöbbet, így próbáltak közelebb kerülni egyáltalán az alapokhoz. Végül Warren Fu megközelítése fogta meg Lucast leginkább és neki köszönhetően megszületett a kiborg tábornok ötlete is a rendezőben. A többiek ugyanis mind szem nélkül ábrázolták, csupán fogakkal, míg Fu, élő hús-vér szemeket rejtett egy fehér maszkba. Ez nemcsak, hogy ijesztőbb volt a fogas megoldásnál, hanem Grievousnek jelképeznie kellett „a droidba zárt szellemet”, utalva a háború borzalmaira, így Lucas azonnal beleszeretett.

Fájdalmas morgás

Habár a karakter kinézete megszületett, mivel nem volt szája, úgy gondolták ráérnek hangot is találni hozzá. Csakhogy pár hónappal a film tervezett premierje előtt sem tartottak még itt. Lucas nem tudta pontosan, milyennek szeretné, ráadásul azt sem, hogy a biológiai vagy a mechanikus hang domináljon. Rengeteg színésszel próbálkoztak, a határidő pedig vészesen közeledett, így végül

Matthew Wood hangmérnök titokban rögzítette saját hangját és névtelenül leadta. Nagy meglepetésére Lucas már másnap tudakolta, honnan van a felvétel.

Wood és Lucas innentől közösen dolgozott. Kitalálták például, hogy a karakternek legyen asztmája az átalakulása mellékhatásaként, ezzel is kihangsúlyozva, hogy Grievous nem egy droid. Első megjelenésekor emiatt azonnal köhögést hallhattunk. Lucas rengeteg tanácsot adott Woodnak, a rendező szintén rengeteget köhögött abban az időben egy tüdőgyulladás miatt. Wood ezeket szintén mind felvette és keverte saját hangjával. Így született meg a tábornok ikonikus, harácsoló morgása.

Qymaen jai Sheelal, a bukott isten

Grievous karaktere habár közel 18 éve született meg, háttértörténete máig elég homályos a kánonban. Annyi biztos, hogy a Vad Űrben elhelyezkedett Kalee bolygóról származott és a kaleesh fajba tartozott. A múltban balesetet szenvedett, ami után először lecserélte a végtagjait, majd az egész testét mechanikussá alakíttatta. A Legendákban ezt a balesetét Dooku gróf okozta Sidious parancsára, hogy így egy irányítható tábornokot kreálhasson. Ott azonban a teste nagy része megsemmisült a robbanásban és emiatt egyszerre történt az átalakulása. A kánonban A klónok háborúja sorozat első évadában szobrokon mutatták be, milyen is volt ő eredetileg és mivé vált fokozatosan.

A karakter motivációit is többnyire kerülgetik, annyi azonban bizonyos, hogy Grievous gyűlöli a jediket egy múltbeli sérelem miatt.

Sajnos erről a sérelemről csupán referenciakötetekben esett szó eddig és erősen a Legendákra hajaz, igazi könyves vagy mozgóképes formátumban egyáltalán nem említik, így biztosra nem vehetjük. A történet szerint a klónháborúk előtt a kaleesh faj háborút vívott a Huk bolygóról származó, rovarszerű yam’riikkal. Grievous, aki akkor még a Qymaen jai Sheelal nevet viselte, fiatalon isteni státuszba emelkedett ugyanis számtalan csatát győzelemre vitt és annyi bogarat ölt meg, hogy a yam’riik végül visszahúzódtak a bolygójukra több ezer év után. Qymaen azonban nem hagyta őket, vissza akarta fizetni az évezredes kínszenvedést, ezért háborút indított ellenük. A yam’riik előadták a Köztársaságnak, hogy ők a védtelen áldozatok, így az melléjük állt és beavatkozott a két faj közötti konfliktusba. A Köztársaság szankciói miatt kaleeshek százezrei haltak éhen.

Qymaen a háborúja kikényszerített lezárása után elhagyta a bolygóját legjobb harcosaival és különböző kihívásokat, valamint a jedik legyőzésének módját kereste. Valószínűleg a Vad Űrön kívüli világ fejlettsége miatt a technika megszállottja lett és ebben találta meg a megoldást is. Közben valamikor bekövetkezett az a bizonyos balesete és valószínűleg ez adta meg a végső lökést neki abban, hogy megtegye a drasztikus testátalakító lépéseit.

A transzformáció utolsó lépése a névváltoztatás volt, így lett Qymaen jai Sheelalból Grievous.

A Legendákban ezt a nevet már a háborúban felvette, miután megölték a szerelmét, Ronderut, a kánonból ez egyelőre szintén kimaradt, bár lehetséges, hogy a név itt csupán önmaga elvesztésére utal.

Grievous, a szenvedő harcos

Qymaen nem akkor halt meg, amikor megszületett Grievous, sőt nem is Obi-Wan által az Utapaun, hanem akkor, amikor népe helyett a bosszút választotta. „A harc senkit nem tesz naggyá” – mondta Yoda mester, ám Grievous addigi élete alapján ezt hihette. A népe azonban nem azért szerette, mert kegyetlen és legyőzhetetlen volt, hanem, mert értük harcolt.

Grievous továbbra is hagyta azonban, hogy az erőszak határozza meg. Ahelyett, hogy maradt volna a Kalee bolygón felépíteni valamit, inkább elment, hogy mindent leromboljon.

Persze úgy, hogy csak a háborút ismerte, valószínűleg ez volt számára az egyetlen elképzelhető út. Ráadásul még nem állt bosszút a jediken, és túl büszke volt ahhoz, hogy ezt elengedje.

Azonban hamar rá kellett ébrednie, hogy új teste, amit megoldásnak vélt, egy börtön, aminek köszönhetően bár felért ellenségeivel, elvesztette önmagát.

Bizonygatta ugyan mindenkinek, hogy ő pont ezt akarta, de érezhetően régi énjére vágyott. Mivel feljebbvalói eleve egy irányított háborút bíztak rá, a megbecsülés hiánya örökké haragossá tette. Tehetetlenségét fejlesztésekkel, az Erőt pedig technológiával akarta kompenzálni és belekerült egy baljós spirálba. Trófeaként őrizte az általa meggyilkolt jediktől szerzett fegyvereket és maga köré gyűjtötte régi emlékeit, belül győzködve magát, hogy jó úton jár. Közben a külvilágnak is igyekezett fenntartani ezt a látszatot, ezért hajóit például Rosszakaratnak vagy Lelketlennek nevezte el. Próbálta elterelni a figyelmet legnagyobb hibájáról, köhögése mégis folyton emlékeztette erre. Isteni mivolta szertefoszlott, régi életéből nem maradt más, csupán egy jelkép a maszkja formájában,  végül pedig ironikusan saját börtönében égett el. 

Grievous a halála előtt mindezek ellenére megmutatta a háborúban is, hogy kiváló stratéga és harcos. A droidok egyáltalán nem voltak jó harcos-alapanyagok, így bizony vereségek miatt is szégyenkeznie kellett, de még így is rendkívül sikeres volt. Páncélja ellenállt a lézernek, a hőnek, a legtöbb robbanóanyagnak és duracél lábai mágnesesek voltak. Szemei is hermetikusan védve voltak, így az űrben minden gond nélkül kibírta addig, amíg a levegője el nem fogyott. Kezeibe kilőhető, karmos végű drótkötelek voltak beépítve, fején a fülei helyén pedig rádiók, illetve magas frekvenciás érzékelők voltak. Karjait kétfelé tudta nyitni, ezáltal 4 fénykardot is forgathatott egyszerre. Dooku gróftól az összes vívási technika alapját elsajátította, és általában kombinálta ezeket. Mesterét egyébként tisztelte, és ő volt az egyetlen, aki sosem akarta megölni a grófot.

Gor és EV–A4–D

A kaleeshek több generációja és azok családjai is általában együtt éltek, így Grievous magányos lehetett és vágyott a törődésre. Két társa maradt csupán: egy roggwart, akit Gornak hívtak és az orvosdroidja EV–A4–D. Gort megsiratta, miután Kit Fisto végzett a roggwarttal. E faj példányait a kaleeshek általában már kiskoruktól nevelték és erős kötelék alakult ki állat és gazdája között. Valószínű, hogy Grievous Gor hátán lovagolt kalandjai során, de mivel a klónháborúkba nem vihette magával, az állat a Vassek holdján lévő erődjét őrizte. Gor egyébként ugyanúgy kapott mechanikus felszereléseket, mint Grievous maga, és személyisége egy kutyáéra hasonlított.

A4–D pedig egy meghibásodott orvosdroid volt, akit leállítottak, miután azt parancsolta egy kórház droidjainak, hogy fájdalomcsillapító nélkül műtsenek. Ez a hiba gyakori volt az EV-szériában. Szadista személyisége ellenére valahogy túlélte a lekapcsolást, s Grievous tábornok mellé került, aki még azt is tűrte, hogy szórakozzon vele, vagy visszabeszéljen. Habár Fisto szintén félbevágta, Grievous azonnal újjáépítette.

Az IG–100 magnaguard

A szeparatista elitgárdának számító, közel kétméteres droidok Grievous saját egységei voltak. Dooku gróf és az ő biztonságáért feleltek, még saját hajójuk is volt, melyet Grievous szimbóluma díszített. A droidokat Grievous képezte ki, és úgy vélte, hogy nem elég beléjük programozni a technikákat, ezért szabadidejében ő is velük edzett. Nem hagyta, hogy töröljék a memóriájukat, sőt, a komolyabban sérült, de működő alkatrészeiket sem cserélhették. A sérüléseknek hála úgy néztek ki, mint a veterán harcosok. A parancsnokok a kaleesh harcosokhoz hasonló köpenyt viseltek és legfőbb fegyverük az elektrobot volt. Végtagok, sőt fej nélkül is tudtak funkcionálni, így sok bosszúságot okoztak a jediknek.

Egyéb érdekességek

• Egy kaleesh maszkja szent tárgynak számított, ellopni, eladni vagy akár máséhoz hasonlót készíteni is szentségtörésnek számított. Sidon Ithano, a folytatástrilógia egyik mellékszereplője viszont ellopott egyet, majd átfestette vörösre.
• Gor hangját egy oroszlán és egy keselyű adta. A lény a Guiteca nevű bolygóról származott.
• A4–D, miután Grievous újjáépítette, már nem mindig egy főhadiszálláson tartózkodott, hanem a tábornokkal tartott személyes tanácsadóként.
• A klónok háborúja YouTube-on is megtekinthető behind the scenes részeinek egyikében Dave Filoni elmondta, Lucas úgy képzelte, Grievous jedi akart lenni, de nem engedték a templomban tanulni, mert nem volt erőérzékeny, ezért elváltoztatta magát. Filoni viszont nem akart tiszteletlenül bánni a Legendákkal, emiatt inkább elkerülték ennek említését a teljes animációs sorozatban. Ezt utólag meg is bánták, mivel nagy kavarodást okozott. A sorozatban terveztek egy második Grievous epizódot pont ezért, amely végül nem készülhetett el a sorozat elkaszálása miatt. Egyelőre az egyetlen kánon magyarázat a furcsaságokra az, hogy a messzi-messzi galaxis in-universe történészei mind máshogy írták meg Grievous előtörténetét.
• Grievous fejét egy tisztítószer fúvókájának alakja ihlette.
• Grievous eredeti nevét „Kájmen hai Shilál”-nak kell ejteni, spanyolos kiejtés szerint.
• A tábornok mozgását egy brazil harcművészetről, a capoeiráról mintázták, mely ötvözi a gyors harc, a tánc, az akrobatika és a ritmikus zene elemeit.
• Grievous testének és köpenyének színe eredetileg fehér volt. Végül csupán a köpeny belső vörös színe maradt meg az eredeti tervekből.
• A magnaguardok botja középen egy phrik nevű fémből készült, mely hasonló a beskarhoz: ellenáll a fénykardnak is. Darth Sidious fénykardjainak markolatai is ebből a fémből készültek.
• A Dookut szolgáló magnaguardok szeme és botja sárga, míg a Grievoushöz tartozóké vörös színű volt.

(A cikk eredetileg a Ziro.hu oldalán jelent meg 2022.06.22-én.)