A Független Rendszerek Konföderációja Yavin előtt 24-ben alakult Dooku raxusi beszéde után. Rengeteg rendszer szakadt el a Köztársaságtól, melyekben George Lucas világának talán legkreatívabb lényei élnek. Legtöbbjük ma sem tartozik a mainstream fajok, illetve karakterek közé a rajongók szemében, így nem is láthatjuk sűrűn e fajokat filmekben vagy sorozatokban. A legtöbben keveset tudnak róluk, de a Szeparatisták rajongójaként feltett szándékom, hogy új cikksorozatomban közelebb hozzam őket a rajongókhoz.

Skako, a halálos bolygó

Skako a Magvilágok régiójában helyezkedett el és az értelmes skako vagy skakói faj otthona volt. A bolygón hatalmas volt a légnyomás és a hőmérséklet, ráadásul a légköre metánból állt. Ez minimum kellemetlen, súlyosabb és gyakoribb esetekben viszont halálos volt a kívülállókra. Ha ez nem lett volna elég, a bolygó felső légköre a napkitörések miatt lúgos ködből állt. A metánban és fémkincsekben gazdag bolygót ipartelepek borították.

A skakóiak hamar rájöttek, hogy hadigépekre mindig nagy szükség van, náluk pedig szinte kifogyhatatlan a nyersanyag.

Legnagyobb vállalatuk a Baktoid Fegyvergyár volt, melynek központját direkt a Skakón helyezték el, hogy ne kelljen elhagyniuk világukat. A skakóiak megszokták és kedvelték az elszigeteltséget, habár – hogy lépést tudjanak tartani a galaxissal – szoros ipari kapcsolatban álltak a Mag és a Belső Peremvidék világaival. A Galaktikus Szenátusba való belépésüket a többi bolygóhoz képest nagyon későn kezdeményezte Wat Tambor emír. A bolygó „kistársa” a Skako Minor volt, ahova régen skakói telepesek érkeztek, ugyanis rájöttek, bizonyos részein képesek védőruha nélkül is túlélni. A bolygó őslakosai egyébként a poletecek, akik a hatalmas szárnyas lényeket, a keeradakokat imádták. A bolygó fővárosa Purkoll volt, ide helyezte át Tambor a Baktoid  központját, illetve itt rendezték be legnagyobb személyes laboratóriumait is, melyek közül volt, amelyik a halála után szent helyként funkcionált a skakói nép számára. A skakoiak egyébként, ahogy védőruhájuk technológiája egyre biztonságosabbá vált, egyre több primitív bolygót igáztak le, melyeket ipartelepekként hasznosítottak.

Tambor emír, a DJ és a szent

„Mind elpusztulunk a Szeparatista Szövetség dicsőségére!”

Wat Tambor, a magas, zöldbőrű skakói férfi, vicces mozdulataival sokak emlékezetébe bevésődött, amikor először felbukkant A klónok támadásában. Mint minden skakói, egy nyomásnövelő ruhát hordott, ami a teste körül hazája légkörét állította mesterségesen elő, enélkül felrobbant volna. A ruha minden lágy részével együtt a száját is takarta, emiatt visszhangos, magnószerű hangja volt. Ráadásul a skakóiak nyelve sokkal bonyolultabb, mint a galaktikus közös, emiatt ruhája nem volt képes a skakói nyelvet teljesen „összetömöríteni”,  ilyenkor keletkezett az a bizonyos „DJ” hang, amit a filmbéli megszólalásakor is hallhattunk. A ruháján található tárcsákkal tudta finomhangolni a szerkezetet, viszont beszéde így is lassú maradt. Amikor Dooku grófhoz beszélt, magát a skakói nyelvet is hallhattuk a galaktikus közös mellett. A „hangszerelés” közbeni vicces mozgása leginkább egy DJ-re emlékeztet, innen jött a DJ-Tambor becenév és a tengernyi mém (s az általa vezetett TECHNO Unióról még nem is beszéltünk! – a szerk.).

Wat Tambor egyébként egy semleges játékot űzött a galaxisban. Fiatalon elhagyta otthonát és a Metalorn bolygón végezte tanulmányait, s vált tudóssá, majd egyenesen az emíri címig jutott. A Galaktikus Szenátusban Gume Saam képviselte. Csatlakozott a Szeparatista Mozgalomhoz is, ahol tanácstag lett.

Célja az volt, hogy az ipar által meggazdagítsa önmagát és a bolygóját, ugyanakkor tényleg hitt a mozgalomban.

Ő volt az egyetlen tudós a Szeparatista Tanácsban, a geonosisiakkal jó viszonyt ápolt mint mérnök. Szinte minden döntésére jellemző volt a kivárás és a semleges terep megőrzése, mindent profitban, nyereségben vagy veszteségben mért, még az életeket is. Egyik fő gyengesége a kapzsisága volt, emiatt került hosszabb időre a Köztársaság fogságába is, a másik pedig az volt, hogy nagy volt a kitettsége a különféle veszélyeknek. Nem csak, hogy rendkívül lassan mozgott, de lényegében egy ruháján ejtett kis karcolás is az életébe kerülhetett, így hát nem csoda, hogy kerülte a kétes helyzeteket. A ruhában egyébként állítólag nem érzett szagokat, illetve a tapintást se érzékelte normálisan, de még a látása is romlott. A védőruha tehát lényegében a saját hermetikus börtöne volt, ennek ellenére biztatta fajtársait bolygójuk elhagyására és elvileg aktívan kutatta, hogyan élhetnének más világokon is normális életet.

Az Echo-projekt és 0-0-0

Tambor emír nagyon szeretett kísérletezni, büszke is volt az eredményeire, de nem vált őrült tudóssá (ellentétben mondjuk Nuvo Vindivel). Kifejlesztett például egy „élő” algoritmust, egy klónkatona, CT–1409, azaz Echo agyából. Az algoritmus felhasználta és olvasta a klón minden korábban elsajátított ismeretét, így képes volt megjósolni a köztársasági csapatok stratégiáját. 

Az Echo-projekt mellett Tambor másik fontos kutatásának a tripla-zero protokoll számított. Ez egy  protokolldroidokba helyezhető veszélyes személyiségi mátrix volt, ami gyilkológéppé változtatta az alanyt.  Speciálisan kínzásra tervezték évszázadokkal a galaktikus polgárháború előtt, ám sokáig lappangott. Tambor a megszállottja volt megtalálásának, mindenáron tanulmányozni akarta, s végül rá is lelt nagyjából száz évvel a Birodalom kora előtt. Hamar felismerte, hogy a mátrix túl veszélyes és gondolkodás nélkül elzáratta. Az emlékeit viszont lemásolta szeparatista célokra.

A Techno Unió

A Konföderáció hadiiparának talán legerősebb szereplői a Baktoid Fegyvergyár és a Baktoid Fegyverautomaták voltak, mindkettő a Techno Unióhoz tartozott, sok más vállalat mellett. A Techno Unió élén maga Wat Tambor állt. A Baktoid Fegyvergyár egy részvénytársaság volt, mely hadigépeket gyártott a galaxis rendszereinek, míg a Baktoid Fegyverautomaták egy titkos leányvállalatként üzemelt, mely kifejezetten harci droidokat gyártott.

A Fegyvergyár például nem támogatta a naboo-i inváziót, míg titokban a Fegyverautomaták gyártották hozzá a droidokat.

Az Uniót nem skakóiak alapították, ugyanúgy „szerezték”, mint más ipari cégeket, de a galaxis szemében hamar eggyé váltak vele. A Techno Unió csendben csatlakozott Dooku gróf terveihez, habár a vállalkozás nem volt veszélytelen. A háború alatt Gume Saam gondoskodott arról, hogy a szenátus újabb és újabb gépeket rendeljen tőlük, pont úgy, ahogyan a szeparatisták droidokat.  A háború után a Birodalom feloszlatta az Uniót és területeit a Bányász Szövetség kapta meg. Magát a Skakót pedig blokád alá vették.  Amelyik skakói tudott és mert, az szétszéledt a galaxisban munkát keresni, a bolygójuk miatt pedig egyesek a Lázadásnál kötöttek ki.

Egyéb érdekességek

• A skakóiak képesek voltak a tápanyagokat folyadékká alakítani és elvileg így táplálkoztak.
• Fogatlan, két orrlyukú, vörös szemű lények voltak. Bőrük lehetett zöld, kék vagy lila.
• A társadalmuk főként logikára és matematikára épült. Emiatt és ruhájukra nézve sokszor robotoknak gondolták őket, pedig nagyon érzelmes lények voltak. Úgy gondolták a logika és az érzelmek nem befolyásolják egymást.
• Habár a galaxis életének sűrűjében voltak, mégis nagyon izolálódtak a különleges igényeik miatt.
• Vallásuk szerint az Öregek képesek voltak még életükben átkelni egy párhuzamos világba, ahol találkozhattak egy hatalmas mitikus lénnyel.
• A ruhájuk középső része hajlékony volt, így le tudtak ülni, azonban az egész egy rögzített csőből állt, így menni csak gurulva tudtak és egy fejfordításhoz szinte az egész testüket irányba kellett állítaniuk.
•  A Skako Minor bolygót a kánonban szokták simán Skakónak is rövidíteni,  mely nem azonos az eredeti bolygóval. Emiatt nem tudjuk Wat Tambor melyiken is született pontosan.

Tambor, lehet, hogy pénzéhes és kegyetlen volt a háborúban, de lényegében képes volt saját bolygója és fajának életminősége fejlesztése érdekében elhagyni az egyetlen közeget ami veszélytelen számára, lemondott a szabad érzékelés szinte minden fajtájáról és azzal a tudattal élt, hogy egy rossz lépés az életébe kerülhet. Mégis mekkora bátorságra vall ez?

(A cikk eredetileg a Ziro.hu oldalán jelent meg 2022. 05.19-én.)