2021. november 3-án véget ért a Fejvadászok háborúja képregényes esemény, amely az eddigi legnagyobb crossover volt a Star Wars képregények történelmében. Azonban a történet csak az első darabja volt a Qi’ra trilógiának, melynek folytatását a Crimson Reign nevű, ötrészes minisorozatban olvashatjuk.
A háború, ami nem volt ott a nagyvásznon
2020-ban a Marvel újraindította a Star Wars, a Darth Vader és a Doctor Aphra sorozatokat A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér közötti időszakban, majd kiegészítette azokat a Bounty Hunter c. képregénnyel. Ennek a korszaknak viszont nem az az egyetlen érdekessége, hogy négy képregény széria ölel fel egy évet, hanem az is, hogy itt kerültek bevezetésre a szuperhősös képregényekből már ismert crossover események is a Star Warsba a Fejvadászok háborújának köszönhetően.
Amikor tavaly novemberben lezárult a Fejvadászok háborúja a Marvel Star War képregényeiben nem sejtettem, hogy hogyan fog folytatódni. Charles Soule ugyanis váratlanabb irányba vitte el a Qi’ra trilógiát, mint gondoltam volna. A Crimson Reignben értelmet nyer mindaz, amit az első részben olvashattunk és elkezdődik benne Qi’ra tervének kibontakozása is.
Soule ebben a művében megmutatta, hogy lehet még újabb téttel bíró és minőségi történetet írni az eredeti trilógia korszakában.
Visszatérő kritika ugyanis a kánonnal szemben, hogy a mozgóképekhez képest a szöveges alkotásokban nem sok lényeges dolog történik, inkább a filmek és sorozatok kiegészítéseiként funkcionálnak. Ebben a történetben viszont valami olyasmiről olvashatunk, melynek legalább akkora szerepe lehetett a Birodalom bukásában, mint magának a Lázadásnak.
Ez pedig nem más, mint hogy Qi’ra magánháborút indított a sith-ek ellen, méghozzá igen kreatív módon.
Számomra Qi’ra terve volt az, ami kiemelkedővé tette a képregényt a többi klasszikus trilógiához kötődő történethez képest. Minden egyes füzetben volt valami érdekes. Leginkább a Ren lovagjait, a Levéltárost (Archivist) középpontba állító füzetek, illetve a befejező szám tetszett. Az első két füzet sem volt rossz, de azokat inkább nevezném tisztes írói munkának. Soule jól egyensúlyozott a Qi’ra tervével kapcsolatos információk csöpögtetése és a szereplők bemutatása között. A képregény számtalan karakterrel dolgozik, Soulenak viszont sikerült a történet feszessége és rövidsége ellenére érdekes hátteret adni ezeknek a szereplőknek. Így az olvasó jobban érti, hogy mit és miért csinálnak. A legjobban a Levéltáros és a Ren lovagok bemutatása ragadta meg a figyelmemet. Tetszett a Star Wars lorejának a bővítése is. A képregény a régmúlttól a Köztársaság Fénykorán át a Birodalom megszületéséig szinte minden korszakhoz hozzátesz. Emellett jó kis extrákat ad hozzá a sith-ek és a Ren lovagok múltjához. Qi’ra terve tele van intrikával, megtévesztéssel és egy két izgalmas meglepetéssel is. A képregény elején még nehéz kitalálni, hogy Qi’ra hogyan is akar harcolni a sith-ek ellen, de a történet végére az egész valami olyasmivé állt össze, amit ritkán olvashatunk Star Wars képregényben. A Crimson Reign a Fejvadászok háborújához hasonlóan viszont egy újabb crossover esemény, és elég sok előzménye van. Így csak azoknak ajánlom a képregényt, akik ismerik legalább a 2020-ban indult Star Wars képregény sorozatokat.
Összegezve: a Crimson Reign egy nagyon egyedi, intrikus és fontos történet a klasszikus trilógia korszakában, de csak azoknak a rajongóknak ajánlom, akik ismerik a megelőző képregényeket, mert anélkül nem lehet teljesen érteni az eseményeket.
Értékelés:4/5
