2021 novemberében lezárult a modern Star Wars képregények történetének legnagyobb crossover eseménye, a Fejvadászok háborúja. Ennek folytatásaként jelent meg a Crimson Reign, és elődjéhez hasonlóan ennek a történetét is kiegészíti a 4 ongoing sorozat. Jelen cikkünkben a Darth Vader sorozat kapcsolódó történetszálát mutatjuk be.
Vader és a Hajnal
Mióta a Marvel 2015-ben megkapta a Star Wars képregények kiadásának jogát, két Darth Vaderre fókuszáló képregénysorozatot adtak ki. 2020-ban pedig elindították a harmadik Vader sorozatukat is. Ezen képregényeknek közös jellemzője, hogy elmerülnek Vader lelki világában és jól ábrázolják éppen aktuális lelki konfliktusait. Ez a Greg Pak által jegyzett Darth Vader sorozat első két történetszálára is igaz volt, de ahogy a galaxis, úgy a képregények történetei is nagyot változtak a Fejvadászok háborújának lezárulta után.
A képregény negyedik történetét alárendelték a Crimson Reign eseményeinek. Emiatt viszont a sorozat pont azt vesztette el, ami kezdetben az erőssége volt.
Háttérbe szorultak a lelki problémák, Vader vívódásának bemutatása és sokkal inkább az akció, és a Vörös Hajnal ügynökeivel való leszámolás került előtérbe. Ez önmagában még nem kéne, hogy egy unalmas történet legyen. Én azonban mégsem tudtam annyira élvezni ezt a sztorit, mint a Sith sötét szívét vagy a Tűzpróbát. Greg Pak ebben a történetben rengeteg karakterrel operál. Vannak visszatérők, mint Sabé és Zed-6-7, ők feldobták számomra a történetet, de az újakkal nem sokat tudott szerintem kezdeni. A képregényből az egyik kedvenc momentumom is a visszatérőkhöz kötődik.
Sabé olyan zseniálisan manipulálta Vadert, hogy azt még Palpatine is megirigyelné. Nagyon tetszettek a neki írt mondatok, illetve a Zed-6-7-el közös jelenetük is.
Rajtuk kívül még G90-ból és Tankából tudta a legtöbbet kihozni a képregény, a droidban sikerült felébreszteni az erkölcs hangját. A többi karaktert azonban nem tudta érdekessé tenni történetszál. A motivációik faék egyszerűek voltak, egyetlen céljuk az volt, hogy harcoljanak a Vörös Hajnal ellen. Vaderrel sem tudott annál többet kezdeni most Pak, mint hogy újra rávilágított a sith nagyúr rendmániájára és agresszivitására. A négy füzet olyannyira akcióorientált, hogy az inkább ártott a történetnek, mint használt. Bár szerepelnek ebben a képregényben is visszaemlékezések, de ezeket sem éreztem olyan erősnek, mint a korábbi történetszálakban lévőket. Azt viszont jól bemutatták, hogy miképp sodródott Anakin egyre közelebb a sötét oldalhoz. Az akcióközpontúság mellett a képregény rajzolása is felemásra sikeredett. A történet első felét darabosabb, néhol elnagyolt rajzolás jellemzi, ami nekem nem jött be, de a stílus a második felére sokkal szebb lett. Konklúzióként azt mondanám, hogy ezt a képregényt kár volt alárendelni a Crimson Reign történetének. Ha nem így tettek volna, sokkal jobb lehetett volna.